Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Beszélgetés Galló Ernővel az Egy diktátor születése című monodrámáról. Az Egy diktátor születését kifejezetten rád írta Székely Csaba. Aktívan részt vettél az írói folyamatban is? Én kerestem meg Csabát, a címmel és a témával. Egy nyolc-tíz éves álmom valósult meg. Baromira érdekelt az a tudományosan nem bizonyítható tény, hogy a nagy, legendás komikusok alkatilag alacsonyak. (Természetesen vannak kivételek.) És ha megnézzük a diktátorokat, ugyanezt látjuk. Feltételezhetjük tehát, hogy van valami analógia a kettő között, ez kezdett el foglalkoztatni. Csaba ráharapott erre a témára. Nagyon jó barátok vagyunk, jól ismer, az én személyiségemre írta a szöveget. Megkért, hogy gyűjtsek össze minél több olyan színházas élményt, ami velem megtörtént: jót, keserűt, vidámat, mindent. Ezeket följegyeztem, és később rengeteget beszélgettünk róluk, de magában a szövegírás folyamatában nem vettem részt. Csaba babonából részleteket sem küldött, csak a kész anyagot kaptam meg. Mire jutottál a diktáto...

„Miért akarna valaki idióták közé tartozni?” – szegezi nekünk a kérdést az Egy diktátor születése. Tényleg, miért? Nem lenne jobb inkább kiemelkedni a tömegből és valaki fontossá válni? Hát nem arra vágyunk mind, hogy figyeljenek ránk? Végtére is akármelyikünkből lehet diktátor. Persze csak akkor, ha megvan hozzá a kellő elszántság. Meg egy kis színészet sem árt. Többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadása Sebestyén Aba rendezésében. A drámát Székely Csaba kifejezetten a főszereplő, Galló Ernő számára írta, erőteljesen érződik az előadáson a személyes hangvétel és a színészből való építkezés. Nyugtalanítóan közel ülünk a játszótérhez, szinte el sem válik egymástól színpad és nézőtér. Mialatt a nézők elfoglalják a helyüket, a színész már bent ül a közönség soraiban, egy közülünk, mintha azt sugallná, bármelyikünk ülhetne az ő helyén. Feszül, láthatóan zavarban van, alig mer megszólalni. Egy kissé önbizalomhiányos, társai által bántalmazott...

Az utóbbi hetven év, három generáció és amit a történelem számukra kikevert: az Alaszka nézői egy árnyaltan rétegzett, mély pszichológiai problémákat is feszegető utazásnak lehettek tanúi.  A német–román származású drámaíró, Elise Wilk csaknem házi szerzője a Yorick Stúdiónak; Magyarországon legutóbb az Eltűntek című műve aratott kiemelkedő sikert. Ezúttal nem csupán a társulat felkérésére, hanem kimondottan a színészekre szabottan írta a darabot. Ez a körülmény kegyelmi lehetőség az alkotók számára, azonban csak egyik összetevője annak a sokrétű világnak, amelyet az előadás megteremt.  A rendező, Sebestyén Aba rendkívül érzékenyen és tudatosan építkezik. A cselekményszálak körülbelül a 20. század közepétől máig húzódnak, és három-négy nemzedék sorsát alakítják. A főszereplő nők – a nagyanya, Nora ( Nagy Dorottya ), az anya, Victoria ( Berekméri Katalin ) és lánya, Anita ( Gecse Ramóna ) – élettörténete mélyen beágyazódik a történelmi környezetbe, de emellett párbeszédet is f...

Két előadással is szerepel a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján Sebestyén Aba, mindkettőt rendezőként jegyzi. A marosvásárhelyi alkotó számára ráadásul különleges alkalom ez, hiszen évfordulót ünnepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is és az általa alapított Yorick Stúdió is. Előbbi 80., utóbbi pedig 20. jubileumát üli 2026-ban. A Kisvárdai Lapok először a jeles alkalmakról kérdezte a színész-rendezőt. Ez a két társulat jelenti az életemet, hiszen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kötelékében vagyok színészként most már több mint 30 éve, a Yorickban pedig menedzserként és rendezőként dolgozom. Ez a két tevékenység jól kiegészíti egymást, most már nem is tudnám másképp elképzelni a szakmai életemet. Az idén az a megtiszteltetés ért, hogy Kisvárdán két előadással is részt vehetünk. Az Elise Wilk Alaszka című művével, amit koprodukcióban állítottunk színre a Nemzeti Színházzal, és Székely Csabától az Egy diktátor születése című darabjával. Ez akár jelképes is lehet, hiszen kopr...

Sebestyén Aba színészként kezdte pályáját, de már diákként érdekelte a rendezés. A pályára kerülése után alig nyolc évvel már szemből nézte a színpadot. Szerinte a rendezéshez szorosan kapcsolódik a pedagógiai munka, így amikor 2002-ben meghívták a Marosvásárhelyi Egyetemre tanítani, igent mondott. Eleinte a színészekkel foglalkozott, de ma már a rendező szakot vezeti.  A Három nővér előadását 2021-ben mutatták be a Szabadkai Népszínházban, ezzel nyitották meg a brassói V. Magyar Színházi Fesztivált, és ezt láthatták most Kisvárdán a nézők. Hogyan került kapcsolatba a szabadkai társulattal, és milyen volt velük dolgozni? Egy ilyen összetett, zeneileg is kidolgozott előadáshoz milyen alkotótársakra van szükség? A szabadkai társulattal való együttműködést Gyarmati Katá nak köszönhetem, ő hívott fel még 2014 körül, hogy van lehetőségem megrendezni a Bolondok táncá t, ami engem egyébként is foglalkoztatott. Közben nagyon jó szakmai és baráti kapcsolat alakult ki a társulattal. A Lil...

  Augusztus 21-én, pénteken 34 fokban kezdetétvette a Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiválja . A koronavírus-járvány miatt némileg módosult a zömmel határon túli előadásokat vendégül látó színházi seregszemle programja, de a nézők lelkesedése eddig úgy tűnik, határtalan. Az első napon két különböző komédiával indítottunk. „Nagy az Isten állatkertje” – mondhattuk volna, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékok Úrhatnám polgár című előadásának szőrmés jelmezein, patás cipőin végignéztünk. A produkció a Koldusopera helyett érkezett, és ahogyan a rendező, Herczeg T. Tamás elmondta , az egyébként nagy színpadban gondolkodó szegedi alkotók is most a show-k helyett az elgondolkodtatóbb darabokat helyezték előtérbe.  Parti Nagy Lajos fordítása lehengerlő. A Kossuth-díjas szerző 2008-ban így fogalmazott: "Ez az átirat – legyen a műfaja sajátirat – a Vígszínház felkérésére született. A történet Molière-é, a magyar szöveg az enyém. Kérdés persze, hogy azé-e a mű, akié a történet, av...

Bámulatos az a naivitás, ahogy a Stockmann család tagjai pezsgőt bontanak, amikor a helybéli kisváros fürdőorvosa rájön arra, hogy a fürdő vize mérgezett. Boldogan koccintják össze a poharaikat, kitüntetésről, fizetésemelésről beszélnek mámoros hangulatban. Örülnek, hogy kiderült az igazság, hogy dr. Stockmann szívós munkával kiderítette, így megmenekülnek az odaérkezők a fertőzéstől, a megbetegedéstől. Felhőtlennek látszik az öröm. Ibsen lidércesen aktuális, abszolút klasszikussá nemesedett darabját a Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat adta a Zsinagógában. A ketté osztott nézőtér közé pásthoz hasonlatos, hosszúkás színpad ékelődik. A szereplők annak a városkának a lakóiként kezelnek bennünket, amelyiknek ez a fürdő a legfőbb bevételi forrása. Így aztán pillanatokon belül a harcos ellenzékieknek is szálka lesz a szemében az igazság. Keresztes Attila rendezése a gerinc meghajlásának, a valóság elferdítésének folyamatát, a manipuláció természetrajzát vizsgálja, egészen odáig, hogy a ...