Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

„Mit nevettek? Magatokon nevettek.” Talán ezek az elhíresült mondatok jutnak először eszünkbe Gogol Revizorjának említésekor. Felvillanhatnak még előttünk az orosz kisváros tipikus figurái, a csalások és sikkasztások, amiket a kétségbeesett városlakók minden erejükkel és pénzükkel leplezni próbálnak, és a félreértésben fürdőző csirkefogó, Hlesztakov karaktere. Kevesebb eséllyel gondolunk musicalbetétekre, mémekre, filmidézetekre, Kosztolányi versekre és határmenti, éjjel-nappal nyitva tartó benzinkutakra. Pedig pontosan ezekkel találjuk szemben magunkat az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Revizor előadáson. Már az áthúzott magyar cím és a mellé írt cirill betűs változat is sejteti, hogy az itthon ismert játékhagyománytól eltérő feldolgozást fogunk látni. Az alkotók időben és térben is áthelyezték Gogol klasszikusát, valamint az eredeti drámai szövegtől is eltértek. Bár az előadás nem nevezi meg konkrétan, hogy Kárpátalján, egy határhoz közeli kisvárosban vagyunk, az OKKO benzink...

A legjobb előadás díját nyerte el a REVIZOR РEBI3OP az Országos Színházi Találkozón, június 21-én Debrecenben. Az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte produkció a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Gyulai Várszínház, a Nemzeti Színház és a Győri Nemzeti Színház együttműködésében jött létre, tavalyi gyulai bemutatója óta más sok helyen játszották nagy sikerrel. A Hlesztakovot alakító Szabó Sebestyén Lászlót kérdeztük.  Hogyan értesültetek az OSzT-elismerésről, mit jelent ez a díj? Nagyszebenből jöttünk vissza, amikor kaptuk a hírt, hogy valószínűleg ez lesz az eredmény. Nagyon örültünk neki. Annak is örültem, hogy Debrecenben nagyon jól találkozott a közönséggel az előadás. Sok helyen játszottuk már, és mindig más, ahogyan kapcsolódni tud a nézőkhöz. Debrecenben most ez különösen jól sikerült. Itt döntően a beregszászi társulat szerepel, csak néhányan nem tartoztok oda. Hogyan tudtatok együtt dolgozni? Mindenki beregszászi, rajtam kívül még Herédi Zsombi, a harmonikás nem társu...

Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című, a Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Nemzeti Színház koprodukciójában látható drámája hazájában a keletkezése idején két, egymással merőben ellentétes véleményt váltott ki. Amíg Konsztantyin Sztanyiszlavszkij „egy zseni művének” tartotta, addig Sztálin elvtárs „üres és ártalmas” irománynak bélyegezte. S mivel ez utóbbi sokkal döntőbb, sőt, mindent eldöntő volt a Szovjetunióban, Erdman 1920-as évek végére elkészült műve évtizedekig porosodott az asztalfiókban, míg végre 1969-ben bemutathatták, de akkor sem otthon, hanem Svédországban. Nos, az azóta ismét csak eltelt évtizedek szerencsére Sztanyiszlavszkij véleményét igazolják, hisz a színházak előszeretettel játsszák Az öngyilkost. Olyannyira, hogy pár éve az itteni seregszemlén is láthattunk belőle egy adaptációt a Nagyváradi Szigligeti Színház jóvoltából, idén, 2025-ben pedig a fent említett koprodukcióban tárult elénk egy újabb sz...

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Nemzeti Színház 2024-ben mutatta be közös előadását, Az öngyilkos-t. A főszereplőt Sőtér István színművész alakítja, aki 1998 óta társulati tag a beregszászi színházban. Milyen volt ifj. Vidnyánszky Attilával együtt dolgozni? Hogyan telt a próbaidőszak? Nekünk ez volt az első közös munkánk. Fantasztikus rendezőnek tartom. Céltudatos, mindig tudja mit akar, mondhatni, rajzfilmfigurákat akar látni a színpadon. Én ezzel könnyebben tudok menni, jobban szeretem, ha egy rendező pontosan megmondja, hogy mit akar, és én megcsinálom. A főiskolán azt mondták rólam, hogy abszolút alkalmazkodom a rendezői utasításokhoz. Ez azóta is így van, eddig minden rendezővel közös nevezőre jutottam. A próbaidőszak teljesen zökkenőmentes volt. Egyébként most épp egy új előadásra készülünk Attilával. A revizor-t fogjuk bemutatni Gyulán augusztus 8-án. Ha minden igaz, utána azt is a Nemzeti Színházban játsszuk majd, ahogy Az öngyilkos-t. Aztán persze reméljük, ho...