A Sopro – suttogás a sötétben kapcsán Méhes Kati val a súgó szerepének megformálásáról, a színház láthatatlan hőseiről és a szatmárnémeti társulatról beszélgettünk. Egy hosszú életpálya áll Ön mögött, hiszen régóta tagja a Harag György Társulatnak. Mit jelent az Ön számára a színház? Számomra a színház az életet jelenti. Több mint tizenöt éve nyugdíjas vagyok, és gyakorlatilag a színház ad életet a mindennapjaimnak. 1973 óta vagyok a Harag György Társulatnál, azóta, hogy elvégeztem a főiskolát. Az ember igyekszik alkalmazkodni a változásokhoz. Van, amikor fent van, van, amikor lent; vannak hullámvölgyek és hullámhegyek. Milyen „súgóként” egy előadás keretein belül gondolkodni a színházról? Ez egy nagyon nehéz szerep, nagy feladat, és egy kicsit féltem is tőle. Sokat gondolkodtam, hogy elvállaljam-e a rengeteg szöveg miatt. Aztán végül Bocsárdi László felkérése győzött meg, és azt mondtam, hogy vele együtt belevágok. A darab mozaikszerkezetű, ezért a végére áll össze a történet. Eg...
Híreket, interjúkat, kritikákat, érdekességeket közlünk a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról