Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Azt, hogy egyéni szinten valaha fel lehet-e dolgozni a háború okozta traumákat, a jelen helyzetre nézvést is fontos kérdés. A válasz nyilván egy-egy túlélő, egy-egy menekült habitusán, megküzdési stratégiáján múlik. Ebben a folyamatban bírhat - nem közhelyes értelemben – a művészet is terápiás jelleggel, akár az alkotó, akár a befogadó szempontjából. Talán épp ez utóbbi miatt a húsz éve véget egértését és feldolgozását. Bevallom őszintén, hogy amikor a Magyar Színházak 35. Kisvért délszláv háborúról az elmúlt évtizedekben több olyan művészeti alkotás is készült, amely egy-egy vegyes nemzetiségű család életében bekövetkezett tragédia láttatásával segítheti az akkori borzalmak márdai Fesztiválja programjában a Pinceszínház jóvoltából Ad de Bont Mirad, egy fiú Boszniából című drámájának színpadi adaptációjával találkoztam, először egy, témájában és hatásosságában is hasonló film, a Vér és méz földjén jutott eszembe. Hisz abban is egy vegyes nemzetiségű, egy szerb férfi és egy muszlim nő ...