Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Merész képzettársítás, de működik: a Tankcsapda közismert slágereire húzta rá Albu István a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Liliom-előadását. A szokatlan megoldás nem előzmény nélküli a rendezőnél, ám ezúttal egy magyar klasszikus kapott sajátos prizmát. Az előadás ugyanakkor korántsem csak ettől vált izgalmassá. Pár éve már rácsodálkozhattunk arra, ahogyan Woyzeck Rammstein-számokat énekelt a szatmárnémetiek produkciójában, majd, ugyancsak Szatmárnémetiben megszületett egy The Doors-nótákra felfűzött III. Richárd, ezúttal magyar darabhoz magyar zene dukált: Molnár Ferenc jól ismert csirkefogójából kreált rocksztárt Albu István a Tankcsapda segítségével. Az érdekes az, hogy két irányban is új dimenziót nyitott meg ezáltal, egyfelől a színdarabnak adott kortárs teret, másfelől a debreceni rockzenekar mélységeire is rávilágított. Molnár Ferenc interpretációjának spektruma szélesedni látszik az elmúlt években, s több olyan előadás is született, amely egyértelműen bebizonyította,...

Molnár Ferenc Liliom című művével szerepel a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az idei fesztiválon. Méghozzá rendhagyónak mondható feldolgozásban, hiszen az előadás gerincét a Tankcsapda együttes emblematikus számai alkotják. A darab rendezőjét, Albu Istvánt először legutóbbi elismeréséről kérdeztük, hiszen május végén két UNITER-díjat is besöpört szatmárnémeti rendezése, a III. Richárd. - Mennyire jelentős az, hogy a román színházi szakmában ilyen elismerést szereztél? - Természetesen nagyon-nagyon örülök, hiszen ez a legrangosabb elismerés, ami megkapható Romániában, régebben mindig álmodoztam is erről, de ma már átértékelődött ez nálam, nem feltétlenül az ilyen elismerések tesznek boldoggá. Persze az nagyon-nagyon jó dolog, hogy az UNITER nyit az erdélyi magyar színházak felé, és ez most nyilvánvaló volt, hiszen nemcsak minket jelöltek, hanem több jelölést is kaptak az erdélyi magyar színházak. Tényleg minden erdélyi színházban születnek jó és értékes előadások, fontos, ha é...

Visky Andrej színházi alkotó számos alkalommal meglepte már a színházi szakmát és a nagyközönséget. Gyakorta színpadra viszi édesapja, Visky András darabjait éppúgy, mint ahogyan szívesen válogat az egyetemes drámairodalom különböző korszakaiból, egymástól egészen eltérő látásmóddal bíró szerzők műveiből is. A rendező Kisvárdára a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház A mizantróp című előadásával érkezett, amelynek színpadi változatát Molière és Martin Crimp műveinek felhasználásával, Visky Bencével együtt jegyzi. Rendezőként mi alapján döntesz egy-egy darab bemutatása mellett? Nem mindig tudatos választás az, hogy éppen mivel foglalkozom a színházban. Az esetek többségében olvasás közben olyannyira megérint egy gondolat, vagy egy téma, hogy képtelen vagyok azt elengedni és tovább haladni a műben, vagy az olvasmányaimban - ilyenkor tudom, hogy jó helyen vagyok. Sokféle darabbal foglalkoztam már, de ez a sokszínűség sem előre eltervezett: lehet klasszikus, vagy kortárs szerző drámáj...

"A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni” – jelentette ki száz évvel Molière egyik leghíresebb, 1666-os darabjának bemutatója után Denis Diderot francia filozófus. Nos, a klasszikusok újragondolásáról híres brit drámaíró, Martin Crimp jó néhány újabb fél évszázad eltelte után, 2009-ben ezt meg is tette, s munkája korántsem maradt visszhang nélkül a magyar nyelvű színjátszásban sem. A Visky-fivéreket, a rendező Andrejt és a dramaturg Bencét ugyanis ez a Crimp-féle átirat ihlette arra, hogy színre vigyen egy olyan A mizantrópot, amely nyomokban Molière művét is tartalmazza, ám szüzséje tekintetében sokkal inkább annak brit változatára hajaz. A Visky-fivérek a zeneszerző bátyjukkal, Péterrel karöltve tették mindezt azzal a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal, amelynek produkcióját a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján is meg lehetett tekinteni. Ami itt az eredeti francia drámából egyértelműen megmarad, az egyfelől a főhős személye: egy 21. századba „átemelt” miza...

Abszurd, klisé-paródia három nőről, három nő életéről, munkahelyi, párkapcsolati problémáikról, és társadalomban elfoglalt szerepükről, ezt hozza be a színpadra a Káosz című kortárs finn darab. A Gyergyószenmiklósi Figura Stúdió Színház előadása kapcsán a rendezővel, Deli Szófiával és a dramaturggal, B. Markó Orsolyával beszélgettünk. Egy finn kortárs szövegből csináltak előadást, ami elég ritka a magyar színházi életben. Hogy találták meg a darabot? Az igazgatónk kért fel engem, hogy rendezzek egy néhány szereplős darabot, amiben csak nők játszanak. Ez egy elég nehéz feladat, mert a drámairodalom nem bővelkedik ilyen szövegekben. Én régről ismertem Mikka Myllyaho egy korábbi darabját, a Pánikot, és ez, amivel most dolgoztunk, annak a folytatása, nagyon jó anyag, kifejezetten nőkre írva. Persze, az eredeti szöveget rendesen átvariáltuk Orsival. Ez pontosan mit jelent? A finn szöveget megpróbáltuk erdélyire szabni. Helyspecifikus előadást szerettünk volna, így a női karakterek problémái...

El kell fogadnunk: a nők manapság fontosabbak a színház világában, mint a férfiak. Nemcsak azért, mert a magyar közönségbeli arányuk érezhetően meghaladja az ötven százalékot vagy mert a leghatásosabb színészek között több a nő, mint a férfi, hanem mert a patriarchátus szemléletmódja alapján megképződő hátrányos helyzetükben is képesek jelentős művészi értékeket teremteni. Mivel a női-férfi viszonyokat nem érdemes sportversenyek mintájára nézni, a nők sikereinek örülhetnek, a tragédiáikon kesereghetnek a férfiak is. A finn kortárs író, Mika Myllyaho , aki a Helsinki Színiakadémián színházrendezőként végzett, első darabját Pánik címmel három olyan harmincas éveiben járó férfiről írta, aki idegösszeomlásig jut. Ő rendezte meg a komédia ősbemutatóját, amelyet az elmúlt tizenöt évben már számos helyen előadtak (Magyarországon felolvasó színházi formában). Ennek egyfajta folytatása lett a Káosz című fekete komédia, amely három harmincas nőről szól. Parádésan jó darab – nagyobb siker, mint...

A Figura Stúdió Színház a Kisvárdai Sport Hotel éttermét tegnap estére birtokba véve varázsolt nekünk egy előadást. Ugyan egyetlen színész szereplésével létrejövő produkcióról van szó, mégis végig érezhető, hogy itt több ember összehangolt munkájáról beszélhetünk. Kolozsi Borsos Gábor és Márkó Eszter rendező mellett Zsigmond András séf, Korpos Szabolcs zongorista és Sike Tamás több bora is fontos szerepet kapott. Sokat tesz hozzá, hogy ez az előadás nem csupán látványban és hangzásban ad nekünk valamit, hanem jó gasztroszínházhoz híven az ízlelőbimbóinkat is megszólítja. Elsőre úgy éreztem, hogy a borok válogatásán van a hangsúly, később ez azonban kiegészült az ételekkel. Már nem csupán az volt fókuszban, hogy milyen italt fogyasztunk, hanem az is, hogy melyikhez milyen ételt párosítunk. Asztaltársainkra, ízlelésünkre és Kolozsi Borsos Gábor játékára is kellett figyelmet fordítanunk, ami így erős koncentrációt igényelt. A szórakozás, a jókedv és a fokozatos oldódás mégsem maradha...

A 33. Kisvárdai Fesztivál első előadása a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Boldogtalanokja volt. A darab rendezőjét, Albu Istvánt lapunk először arról kérdezte, hogy milyen érzés – az elmúlt év eseményeinek tükrében – újra Kisvárdán lenniük? Tavaly sajnos nem tudtunk eljönni, bár szerettünk volna. Hiányzott nem csak Kisvárda, hanem a turnézás is. Általában sok fesztiválfelkérésünk van, de most tulajdonképpen több, mint egy év után, ez az első ilyen komolyabb, hosszabb turnénk, és már igazán ránk is fért. Ebben a helyzetben, hogy esett a választásod pont erre a darabra? Úgy hiszem, ez is a világjárvány következménye. Tavaly sok előadást el kellett halasztanunk a határátlépésnél felmerülő nehézségek miatt, és nálunk is voltak betegségek a társulaton belül. A nagy bizonytalanságban az egyedüli biztos pont én voltam otthon, aki dolgozni tudott. Kezdetben ez az előadás nem volt betervezve – úgy szoktam, hogy egyet rendezek otthon egy évadon belül. Volt előtte a Sirály, amit március...

Füst Milán Boldogtalanok című drámájával indult a 2021-es Magyar Színházak 33. Kisvárdai  Fesztiválja, az előadással egyben a fesztivál versenyprogramja is kezdetét vette. A szerző 1914-ben írt szövegét egy, Az Est című lapban megjelent, két szeretőt tartó legényről szóló újságcikk inspirálta, kinek alakja Füstnél Húber Vilmos néven kapott „szólásjogot”. A Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház produkciója, az Albu István által rendezett Boldogtalanok egyszerre feszegeti az emberi tűrőképesség, a kényszeredett erkölcsösség, illetve a megszokott színházi formanyelv határait. Az előadás kezdete előtt, afféle hangulatkeltésként a tribünszerűen a Művelődési Központ nagyszínpadára tornyozott nézőtérre érkezőket a figurások előadásaiból összeállított minivideók, ajánlók fogadják. Az eredetileg négyfelvonásos Boldogtalanok részeit a későbbiekben Füst naplójából, valamint Szexuál-lélektani elmélkedések című kötetéből kiragadott idézetek szakítják meg, ezeken kívül viszont szinte folyama...