Miután Sławomir Mrożek 2002-ben agyvérzést szenvedett, elvesztette beszéd- és íráskészségét. Logopédusa támogatásával, egyfajta terápiaként jött létre Baltazár című önéletrajzi regénye, aminek az volt a célja, hogy képes legyen újra alkotni. Így vall erről: „Azt álmodtam, hogy egy lengyel nyelvű hivatalos nyomtatványra van ráírva a nevem. Nagyon élesen emlékszem a betűkre, számítógépes nyomtatón voltak kinyomtatva. Ekkor megszólalt egy hang, valahonnan a semmiből. A hang azt mondta, hogy rövidesen nagy utazást teszek külföldre. A mellékelt okiratot vigyem magammal. Ha megérkeztem a helyszínre, mutassam be az ottani hatóságoknak. Aztán a hatóságok teljesítik, amit kérek tőlük, de azzal a feltétellel, hogy soha többé nem használom a saját nevemet. Az új nevem ez lesz: Baltazár.” A kötet olvasásakor talán közelebb kerülhetünk a mrożeki gondolkodásmód megértéséhez, mint színpadi művein keresztül, bár képtelen logikájának teljes horizontját aligha fogja be bárki is. Pedig egyes kritikusai s...
Híreket, interjúkat, kritikákat, érdekességeket közlünk a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról