Mennyit vagyunk hajlandók fizetni egy pillanatnyi boldogságérzetért, és végül ki állja a számlát? Ez a kérdés lebegett a kisvárdai vár Várszínpada fölött 2026. június 30-án este. A kézdivásárhelyi Udvartér Színház ekkor mutatta be a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján A boldogság titka című előadást. A rendezést Tóth Árpád jegyzi, a szöveg szerzője Alexandru Popa. Az előadás egy óra negyven percen át folyamatosan pereg. A gyors ritmus már az első perctől fogva tartja a nézőt saját kényelmetlenségében. A helyszín választása fontos szerepet játszik az egész élményben. Aki ismeri a kisvárdai vár történetét, azonnal érti, miért nyer külön dimenziót az előadás éppen ezen a helyen. A Várday nemesi család a XIII. századtól kezdve építtette a várat. Várday István érsek vezette a nagy építkezéseket 1465 és 1471 között. A vár akkoriban a hatalom és a biztonság jelképévé vált. Az 1565 és 1585 között hozzáadott olasz típusú bástyák felkészítették a várat a kor tüzérségével szemben. A következő...
„Művész akarsz lenni?” – szegezik a kérdést a keverék kiskutyának a Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves prózai színész osztály által bemutatott Kastanka című előadásban. A válasz: igen és nem. Anton Csehov azonos című novellájából született Szergej Szotnyikov rendezésében a Kastanka című előadás, mely a látomásjáték műfaji megjelölést kapta, bár valójában a bohócjáték eszköztárával meséli el Kastanka, a gyerekkutya történetét, ahogy a régi gazdáját elveszítve új otthonra, gazdára és barátságokra talál, akikkel együtt megtapasztalja a cirkusz világának csodáját, majd mégis visszamenekül az eredeti családjához. A novella majdnem teljes egészében elhangzik, a narratívát megtartva kerül felosztásra a játszók között, akik a történetet bohócetűdökkel kiegészítve, de az elmesélt szituációkat nem ábrázolva vezetik végig a nézőket az előadáson. Az érzelmi ívet nem átélik, hanem megidézik: tűpontos ritmust tartva prezentálják Kastanka gyermeki naivitását az emberekkel kapcsolatban, félel...