Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Emlékek, egymásra utaltság, magány és az azonosulásra való képtelenség hálójába beleragadt két férfi életét láthatjuk, akik nem tudnak szabadulni kétségeiktől, de egymástól sem. Úgy látszik, Kisvárdán több darab kapcsán is előkerül az emigráció kérdésköre, Sławomir Mrożek egyik legnépszerűbb és leggyakrabban játszott darabját, az Emigránsokat Pataki András rendezésében láthattuk. Németországban járunk, egy romos pincelakásban, amiről kiderül, hogy korábban szemétledobó hely volt. A csövek kusza rendszerével körbezárt, rendetlenül és póriasan berendezett kétágyas szobába érkező XX, Gál Tamás játékában, örömteljesen meséli, mi történt a peronon, míg Kis Domonkos Márk , mint AA, pökhendien az ágyon fekve olvas. Két teljesen különböző karakterű, habitusú és világnézetű ember találkozási pontja ez a pöcegödör. Egészében másképp képeznek le szituációkat és történeteket a fejükben, ami folyamatos félreértésekhez vezet. Egymásról alig tudnak valamit, és nincs is szándékukban megismerni egymás...

  Augusztus 21-én, pénteken 34 fokban kezdetétvette a Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiválja . A koronavírus-járvány miatt némileg módosult a zömmel határon túli előadásokat vendégül látó színházi seregszemle programja, de a nézők lelkesedése eddig úgy tűnik, határtalan. Az első napon két különböző komédiával indítottunk. „Nagy az Isten állatkertje” – mondhattuk volna, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékok Úrhatnám polgár című előadásának szőrmés jelmezein, patás cipőin végignéztünk. A produkció a Koldusopera helyett érkezett, és ahogyan a rendező, Herczeg T. Tamás elmondta , az egyébként nagy színpadban gondolkodó szegedi alkotók is most a show-k helyett az elgondolkodtatóbb darabokat helyezték előtérbe.  Parti Nagy Lajos fordítása lehengerlő. A Kossuth-díjas szerző 2008-ban így fogalmazott: "Ez az átirat – legyen a műfaja sajátirat – a Vígszínház felkérésére született. A történet Molière-é, a magyar szöveg az enyém. Kérdés persze, hogy azé-e a mű, akié a történet, av...

1978-ban született Dunaszerdahelyen, 2003-ban szerzett diplomát a Pozsonyi Színművészeti Egyetemen. A nagyközönség a kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház előadásaiban is láthatta. Feleségével, Kiss Szilviával 2007-ben létrehozták a felvidéki Csavar Színházat. 2009-től a Soproni Petőfi Színház előadásaiban is színpadra lép, 2015-ben pedig elnyerte a Dosky-díjat, amit sokan a szlovákiai színházi élet Oscar-díjaként definiálnak. Gál Tamás Jászai Mari-díjas színművésszel Pataki Andrással kialakult szakmai kapcsolatáról, Peer Gynt kirekesztettségéről, és a fokozott nézői figyelemről is beszélgettünk. A Soproni Petőfi Színház és a felvidéki Csavar Színház koprodukciójában a címszerepet játszod, azonban nem ez az első együttműködésed a soproni teátrummal. Hogyan indult a két színház kapcsolata? Pataki András igazgatóval, az előadás rendezőjével több, mint húsz éve ismerjük egymást. Korábban különböző szavalóversenyeken zsűrizett és amikor az alternatív színház világa felé fordult...

Két koprodukciós előadással vendégeskedik a Soproni Petőfi Színház idén Kisvárdán, a Csallóközi Csavar Színházzal közös Peer Gynt, és a Zentai Magyar Kamaraszínházzal, illetve a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal együtt létrehozott Római karnevál is szerepel a versenyprogramban. Pataki András igazgatót először a teátrum jelenlegi helyzetéről kérdeztük.  Az évadunkat jelentősen átírta a pandémia, két előadásunkat egyáltalán nem tudtuk bemutatni, a Stabat Mater című táncművet (aminek Alekszej Batrakov és Demcsák Ottó a koreográfusa) elhalasztottuk és A padlás című musicalt is, ezeket terveink szerint a következő szezonban játsszuk majd. Az egyetlen szerencsénk, hogy a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház, mint helyszín, olyan lehetőség, ami megkönnyítette a nézőkkel való kapcsolattartást ebben a nehéz időszakban: nagyszabású gálát mutattunk be itt nekik, és augusztus közepére a bérletes „tartozásainkat” is leróttuk. Játszani fogjuk folyamatosan a Zentai Magyar Kamaraszínházzal és a...

Különös, fordulásai közben csigaházként önmagába záró díszlet és különös, fordulatai közben önmagába zuhanó világ. A Soproni Petőfi Színház és a Csallóközi Csavar Színház mesevilágba ringat, mint Peer Gynt hajója, ám ahogyan a történet főhősének, a nézőnek is nagy utat kell bejárnia ahhoz, hogy a darab történetisége egységes képpé álljon a fejében. Az előadást végigkíséri a (vélhetően) szándékolt és kevésbé tudatos töredezettség, mely szövegszinten Áprily Lajos lírai szövegének könnyed lágysága és az azt megtörő egyes idegen szövegek, átírások mentén jelenik meg. A modern világ fragmentált nyüzsgése bontakozik ki a színpadon, minek hatására egy igencsak pörgős előadás jön létre. A néző kapkodja a fejét, ez rímelhet a főhős belső lelki világára és percepciómechanizmusára is, hiszen az idő múlása éppoly váratlanul éri Őt, mint ez esetben a nézőt magát. A feszített tempó annak lehet a következménye, hogy Pataki András rendezése sokkal inkább koncentrál a történetiségre, mint a karakter...

A Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiválján augusztus 23-án vasárnap, 17:30 órától, a Művészetek Házában látható Henrik Ibsen Peer Gynt című drámai költeménye. A Soproni Petőfi Színház és a felvidéki Csavar Színház koprodukciójában Ön a címszerepet játssza, azonban a soproni teátrummal már nem először működnek együtt. Hogyan indult a két színház kapcsolata? Pataki András igazgatóval, az előadás rendezőjével több, mint húsz éve ismerjük egymást. Korábban különböző szavalóversenyeken zsűrizett és amikor az alternatív színház világa felé fordultam, akkor is figyelemmel követte a pályám: megosztotta velem az észrevételeit és ellátott tanácsokkal, ami tulajdonképpen szintén közös munkának tekinthető. A Soproni Petőfi Színház, a Csallóközi Csavar Színház, a Mikházi Csűrszínház, a Forrás Színház és A Malom Színház koprodukciójában 2018-ban bemutattuk az azóta is töretlen sikerrel futó Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című előadást – szintén András színrevitelébe...