Ugrás a fő tartalomra

Önkéntes rabság



Emlékek, egymásra utaltság, magány és az azonosulásra való képtelenség hálójába beleragadt két férfi életét láthatjuk, akik nem tudnak szabadulni kétségeiktől, de egymástól sem. Úgy látszik, Kisvárdán több darab kapcsán is előkerül az emigráció kérdésköre, Sławomir Mrożek egyik legnépszerűbb és leggyakrabban játszott darabját, az Emigránsokat Pataki András rendezésében láthattuk.

Németországban járunk, egy romos pincelakásban, amiről kiderül, hogy korábban szemétledobó hely volt. A csövek kusza rendszerével körbezárt, rendetlenül és póriasan berendezett kétágyas szobába érkező XX, Gál Tamás játékában, örömteljesen meséli, mi történt a peronon, míg Kis Domonkos Márk, mint AA, pökhendien az ágyon fekve olvas. Két teljesen különböző karakterű, habitusú és világnézetű ember találkozási pontja ez a pöcegödör. Egészében másképp képeznek le szituációkat és történeteket a fejükben, ami folyamatos félreértésekhez vezet. Egymásról alig tudnak valamit, és nincs is szándékukban megismerni egymás szűrőjét a világról annak ellenére sem, hogy maga a kérdés is elhangzik a darabban „van fogalmad arról, hogy élek én?”. Bár közös származásukból adódóan, egymásra vannak utalva egy idegen országban, a németekkel szembeni idegenségen túl viszont, más azonosnak mondható pont nincs bennük. AA politikai okokból hagyta el hazáját, értelmiségi, és szereti is ezt XX-szel szemben fitogtatni, vele szemben XX viszont kétkezi munkás, és tényleg csak azért hagyta ott a családját, hogy többet kereshessen. Szó szerint robotolnak feleslegesen a jövőnek, mivel kilátástalan, hogy bármelyikük is valaha hazajuthat.

  
Gyarmathy Ágnes díszlettervező klausztrofób helyiségének atmoszférája nagyon megnyerő, hangsúlyosabb a szövegértelmezéssel szemben, ez utóbbi ugyanis nem igazán határoz meg magának fókuszpontokat a dráma kérdésfelvetései közül. Nem kapunk arra választ, hogy a durva viták, az alkohol mámoros lazasága és a bizalmasabb légkörön túl, mi a szándék a darabválasztás mögött. Nem vet fel új gondolatokat vagy kérdéseket. Nem aktualizál, de nem is teszi számunkra élővé azt a kétségbeesést, a folyamatos bizonytalanságot és szabadságvágyat, ami a korszak Közép-Kelet-Európájában annyira szívbe maróan tragikus volt. Mrożek gúnyos és abszurd humora a nagyon hálás szöveg ellenére sem sziporkázik a színészek szájából. Úgy is mondhatnánk, hogy a darabban elapadó vízzel ellentétben „azért nincs mert nem folyik” nem pedig „azért nem folyik, mert nincs”.

Varga Bianka
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 23.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...