Kómában fekszik Nóra közvetlen mellettünk, ahogy bemegyünk a zsinagógába, az előadás helyszínére. Mint egy kiállítási tárgyat, megbámulhatjuk kiterítve. Dermesztő. Valószínűleg nem véletlenül van inkubátorszerű „instrumentumban”, hiszen Ibsen darabjának eredeti címe Babaház. Sokáig csaknem a csecsemőkéhez közelítő, öntudatlan létállapotban tartotta a férje. A Nóra-előadásokban rendszerint berendeznek egy lakályos otthont, amiben akár szeretetteljesen, kényelmesen is lehetne élni. Így volt ez például a Vígszínházban, vagy legutóbb a Katonában is. Most viszont a Kolozsvári Állami Magyar Színház meglehetősen ütős produkciójában, a stúdiószínpadot is leszűkíti Rancz András látványtervező. Átlátszó, plexi kreclit kreál a szereplőknek, jelképesen is megjelenítve korlátozott mozgásterüket, a fullasztó légkört. Erre a börtönként is felfogható alkalmatosságra vibráló, nagyon is felismerhető ábrákat, vagy éppen szürreális fényeket vetítenek, melyek megindíthatják az asszociációk sorát. Erős han...
Híreket, interjúkat, kritikákat, érdekességeket közlünk a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról