Ugrás a fő tartalomra

A pénz fétise



Kómában fekszik Nóra közvetlen mellettünk, ahogy bemegyünk a zsinagógába, az előadás helyszínére. Mint egy kiállítási tárgyat, megbámulhatjuk kiterítve. Dermesztő. Valószínűleg nem véletlenül van inkubátorszerű „instrumentumban”, hiszen Ibsen darabjának eredeti címe Babaház. Sokáig csaknem a csecsemőkéhez közelítő, öntudatlan létállapotban tartotta a férje. A Nóra-előadásokban rendszerint berendeznek egy lakályos otthont, amiben akár szeretetteljesen, kényelmesen is lehetne élni. Így volt ez például a Vígszínházban, vagy legutóbb a Katonában is. Most viszont a Kolozsvári Állami Magyar Színház meglehetősen ütős produkciójában, a stúdiószínpadot is leszűkíti Rancz András látványtervező. Átlátszó, plexi kreclit kreál a szereplőknek, jelképesen is megjelenítve korlátozott mozgásterüket, a fullasztó légkört. Erre a börtönként is felfogható alkalmatosságra vibráló, nagyon is felismerhető ábrákat, vagy éppen szürreális fényeket vetítenek, melyek megindíthatják az asszociációk sorát. Erős hanghatásokat alkalmaznak, a jelenetek alatt gyakran nem is diszkrét, hanem hangos, olykor egyenesen üvöltő zene szól.



Sehol nincs Ibsen korának látszólagos nyugalma. Ez demonstratívan is a zaklatott, idegbetegségekkel küzdő XXI. század, ahol csaknem mindenki a pénzre hajt. Érdekemberek dáridóját látjuk, akik a mammonná váló pénzért bármire képesek. A hazugság alapjárat. Barát, házastárs hosszú távú átverése természetes. A boldog élet imitálása mindennapos. Pethő Anikó a címszerepben eljátssza a naivat, aki azért – igaz, a férje megmentése érdekében – éppen elhunyt apja nevét kanyarítja oda aláírásként egy fontos szerződésre. Föl se fogja igazán, hogy ez bűn. De aztán „jóakarója”, aki amúgy kívánja őt – Krogstad ügyvéd, Váta Lóránd megszemélyesítésében –, zsarolni kezdi. Nóra, hogy elkerülje a lebukást, a férje előtti megszégyenülést, lehúzza a férfi nadrágját, alsónadrágját, és „szolgáltatni” akar. Ebben a darabban szokatlanul durva, lidércesen hátborzongató ez a jelenet. A kiszolgáltatottság megtestesülése. A befejezés előtt lesz még párja, amikor Nóra már öntudatra ébred, eldönti, hogy ott hagy csapot, papot, távozik a házból, a férje testi erővel vissza akarja tartani, és csaknem megerőszakolja. Bodolai Balázs kifelé a disztingváltság látszatát fölöttébb őrző bankigazgatója ekkor kétségbeesett, otromba tahó. Úgy gondolja, hogy ez még jár neki. De a ház barátja, a halálos beteg dr. Rank, Viola Gábor alakításában, is sebes erőszakossággal rántja magához Nórát, már-már ő is leteperi. Innen tényleg menekülni kell. Nagy elánnal nekiindul. Hátul még a díszletfalat is áttöri, belerohan a messzeségbe. Kérdés, van-e hová mennie? Netán az egész világ hasonlatos ahhoz, amitől távolodni igyekszik?

Botond Nagy fantáziadúsan, markáns eredetiséggel rendezte a jelentős előadást.

Bóta Gábor
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 23.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Átadták a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiváljának díjait!

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Életmű-díját a felkért, háromtagú Szakmai Bizottság (Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiváljának igazgatója; Balogh Tibor, valamint Pataki András) döntése szerint Wischer Johann vajdasági színművész, rendező, valamint Biluska Annamária színésznő, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Örökös Tagja kapta. Biluska Annamária és Wischer Johann A Kulturális és Innovációs Minisztérium Fődíját az Újvidéki Színház kapta III. Richárd című előadásáért, Dejan Projkovszki rendezésében. A társulat egységes stílusban és csapatmunkával szolgálja a címszereplő játékát. A képi világ és a zene egy olyan kor lenyomatát teremti meg, amely szabadjára engedi az emberi gátlástalanságot. Újvidéki Színház | III. Richárd A Kulturális és Innovációs Minisztérium II. helyezését megosztva kapta a Kassai Thália Színház Szentivánéji álom című előadása a shakespeare-i színházi nyelvezet megújításáért és a formabontó lát

Létezésünk disztópiái

Alapvető erkölcsi-etikai dilemmákra világít rá Ivan Viripajev darabjának, a Részegek nek az előadása, amelyet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mutatott be a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiválján. Radu Afrim már nem először dolgozott a marosvásárhelyi társulattal. A román rendezőről és a produkció megszületéséről lapunknak Szabó Réka beszélt, aki rendezőasszisztensként és dramaturgként vett részt ezekben a munkafolyamatokban. Az akkor társulatvezető Keresztes Attila meghívására rendezte Az ördög próbáját 2014 tavaszán, ez volt Radu első munkája Marosvásárhelyen. Ennek a gyümölcsöző munkának a folytatása volt A nyugalom 2015-ben, a Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan 2016-ban, majd a Részegek 2018-ban. A Retromadár… folytatásaként a pandémia alatt Radu megírta és megrendezte a Grand Hotel Retromadár előadást. Mint ahogy a számos szakmai elismerés is jelzi, ezekben az években egy erős, szakmailag átgondolt, tudatos művészi munka zajlott a társulatnál, olyan rendez

Íme a 2023-as zsűri!

A Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiválján a versenyprogram előadásait idén is egy öttagú zsűri értékeli. A zsűritagok részt vesznek az előadások másnapján a Szakmai Klub beszélgetésén, akár hozzászólóként is. A versenyprogramok végeztével ők ítélik oda a fesztiváldíjakat. A díjosztó grémium összetételére a fesztivál művészeti tanácsadója, Balogh Tibor tett javaslatot.   A 2023-as év zsűritagjai Dienes Blanka színésznő, Kiss József Jászai Mari-díjas, drámaíró, rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, Németh Ákos József Attila-díjas drámaíró, műfordító, rendező, Szekeres Szabolcs színikritikus, és Szigeti Réka dramaturg. Dienes Blanka:  „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a zsűri egyik tagjaként vehetek részt idén a kisvárdai színházi találkozón. Több alkalommal volt lehetőségem szerepelni a Fesztivál színpadán az Újvidéki Művészeti Akadémia által, a Tanyaszínházzal és Újvidéki Színházzal. Sok tapasztalattal, élménnyel gazdagodtam. Mindig felvillanyoz, amikor sokféle szí