Ugrás a fő tartalomra

A pénz fétise



Kómában fekszik Nóra közvetlen mellettünk, ahogy bemegyünk a zsinagógába, az előadás helyszínére. Mint egy kiállítási tárgyat, megbámulhatjuk kiterítve. Dermesztő. Valószínűleg nem véletlenül van inkubátorszerű „instrumentumban”, hiszen Ibsen darabjának eredeti címe Babaház. Sokáig csaknem a csecsemőkéhez közelítő, öntudatlan létállapotban tartotta a férje. A Nóra-előadásokban rendszerint berendeznek egy lakályos otthont, amiben akár szeretetteljesen, kényelmesen is lehetne élni. Így volt ez például a Vígszínházban, vagy legutóbb a Katonában is. Most viszont a Kolozsvári Állami Magyar Színház meglehetősen ütős produkciójában, a stúdiószínpadot is leszűkíti Rancz András látványtervező. Átlátszó, plexi kreclit kreál a szereplőknek, jelképesen is megjelenítve korlátozott mozgásterüket, a fullasztó légkört. Erre a börtönként is felfogható alkalmatosságra vibráló, nagyon is felismerhető ábrákat, vagy éppen szürreális fényeket vetítenek, melyek megindíthatják az asszociációk sorát. Erős hanghatásokat alkalmaznak, a jelenetek alatt gyakran nem is diszkrét, hanem hangos, olykor egyenesen üvöltő zene szól.



Sehol nincs Ibsen korának látszólagos nyugalma. Ez demonstratívan is a zaklatott, idegbetegségekkel küzdő XXI. század, ahol csaknem mindenki a pénzre hajt. Érdekemberek dáridóját látjuk, akik a mammonná váló pénzért bármire képesek. A hazugság alapjárat. Barát, házastárs hosszú távú átverése természetes. A boldog élet imitálása mindennapos. Pethő Anikó a címszerepben eljátssza a naivat, aki azért – igaz, a férje megmentése érdekében – éppen elhunyt apja nevét kanyarítja oda aláírásként egy fontos szerződésre. Föl se fogja igazán, hogy ez bűn. De aztán „jóakarója”, aki amúgy kívánja őt – Krogstad ügyvéd, Váta Lóránd megszemélyesítésében –, zsarolni kezdi. Nóra, hogy elkerülje a lebukást, a férje előtti megszégyenülést, lehúzza a férfi nadrágját, alsónadrágját, és „szolgáltatni” akar. Ebben a darabban szokatlanul durva, lidércesen hátborzongató ez a jelenet. A kiszolgáltatottság megtestesülése. A befejezés előtt lesz még párja, amikor Nóra már öntudatra ébred, eldönti, hogy ott hagy csapot, papot, távozik a házból, a férje testi erővel vissza akarja tartani, és csaknem megerőszakolja. Bodolai Balázs kifelé a disztingváltság látszatát fölöttébb őrző bankigazgatója ekkor kétségbeesett, otromba tahó. Úgy gondolja, hogy ez még jár neki. De a ház barátja, a halálos beteg dr. Rank, Viola Gábor alakításában, is sebes erőszakossággal rántja magához Nórát, már-már ő is leteperi. Innen tényleg menekülni kell. Nagy elánnal nekiindul. Hátul még a díszletfalat is áttöri, belerohan a messzeségbe. Kérdés, van-e hová mennie? Netán az egész világ hasonlatos ahhoz, amitől távolodni igyekszik?

Botond Nagy fantáziadúsan, markáns eredetiséggel rendezte a jelentős előadást.

Bóta Gábor
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 23.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Švejk, humor, háború

Jól ismert történet, új köntösben Elég csak kimondani vagy leírni – mindenféle magyarázat nélkül –, hogy Švejk, ami bizonyosan többünk számára ismerősen cseng. Ebben közrejáthatott az is, hogy Jaroslav Hasek cseh humorista és író Švejk, a derék katona című alkotását csaknem hatvan nyelvre fordították le, köztük magyarra. A mű alapján ezúttal Kaj Ádám rendezésében készült el a Švejk az óbudai Térszínházban dark operett, avagy zenés monarchiasirató műfaji megjelöléssel. A Kehely kocsmától a frontig egy egészen sajátos atmoszférát teremtő dalok kíséretében jutunk el, amelyek szövegét Vörös István, zenéjét pedig Bucz Magor jegyzi. A zene szerves része az előadásnak Az előadás a Déryné Program Barangoló alprogram részeként készült el, így díszlet kidolgozásánál fontos szempont lehetett, hogy könnyen utaztatható legyen. Orth M. Dániel, aki a látványért felelt, a Kehely kocsma terében megtalálható díszletek áthelyezésével – és funkciók átruházásával – oldotta meg a különböző helyszínek látván...

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...