Ugrás a fő tartalomra

A pénz fétise



Kómában fekszik Nóra közvetlen mellettünk, ahogy bemegyünk a zsinagógába, az előadás helyszínére. Mint egy kiállítási tárgyat, megbámulhatjuk kiterítve. Dermesztő. Valószínűleg nem véletlenül van inkubátorszerű „instrumentumban”, hiszen Ibsen darabjának eredeti címe Babaház. Sokáig csaknem a csecsemőkéhez közelítő, öntudatlan létállapotban tartotta a férje. A Nóra-előadásokban rendszerint berendeznek egy lakályos otthont, amiben akár szeretetteljesen, kényelmesen is lehetne élni. Így volt ez például a Vígszínházban, vagy legutóbb a Katonában is. Most viszont a Kolozsvári Állami Magyar Színház meglehetősen ütős produkciójában, a stúdiószínpadot is leszűkíti Rancz András látványtervező. Átlátszó, plexi kreclit kreál a szereplőknek, jelképesen is megjelenítve korlátozott mozgásterüket, a fullasztó légkört. Erre a börtönként is felfogható alkalmatosságra vibráló, nagyon is felismerhető ábrákat, vagy éppen szürreális fényeket vetítenek, melyek megindíthatják az asszociációk sorát. Erős hanghatásokat alkalmaznak, a jelenetek alatt gyakran nem is diszkrét, hanem hangos, olykor egyenesen üvöltő zene szól.



Sehol nincs Ibsen korának látszólagos nyugalma. Ez demonstratívan is a zaklatott, idegbetegségekkel küzdő XXI. század, ahol csaknem mindenki a pénzre hajt. Érdekemberek dáridóját látjuk, akik a mammonná váló pénzért bármire képesek. A hazugság alapjárat. Barát, házastárs hosszú távú átverése természetes. A boldog élet imitálása mindennapos. Pethő Anikó a címszerepben eljátssza a naivat, aki azért – igaz, a férje megmentése érdekében – éppen elhunyt apja nevét kanyarítja oda aláírásként egy fontos szerződésre. Föl se fogja igazán, hogy ez bűn. De aztán „jóakarója”, aki amúgy kívánja őt – Krogstad ügyvéd, Váta Lóránd megszemélyesítésében –, zsarolni kezdi. Nóra, hogy elkerülje a lebukást, a férje előtti megszégyenülést, lehúzza a férfi nadrágját, alsónadrágját, és „szolgáltatni” akar. Ebben a darabban szokatlanul durva, lidércesen hátborzongató ez a jelenet. A kiszolgáltatottság megtestesülése. A befejezés előtt lesz még párja, amikor Nóra már öntudatra ébred, eldönti, hogy ott hagy csapot, papot, távozik a házból, a férje testi erővel vissza akarja tartani, és csaknem megerőszakolja. Bodolai Balázs kifelé a disztingváltság látszatát fölöttébb őrző bankigazgatója ekkor kétségbeesett, otromba tahó. Úgy gondolja, hogy ez még jár neki. De a ház barátja, a halálos beteg dr. Rank, Viola Gábor alakításában, is sebes erőszakossággal rántja magához Nórát, már-már ő is leteperi. Innen tényleg menekülni kell. Nagy elánnal nekiindul. Hátul még a díszletfalat is áttöri, belerohan a messzeségbe. Kérdés, van-e hová mennie? Netán az egész világ hasonlatos ahhoz, amitől távolodni igyekszik?

Botond Nagy fantáziadúsan, markáns eredetiséggel rendezte a jelentős előadást.

Bóta Gábor
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 23.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sírva vigad a magyar (színész)

Urbán András rendezésében láthattuk a Történt egyszer Újvidéken című előadást. „Kisebbségi extravaganza sok zenével, tánccal, szellemekkel és indiánokkal”, így határozza meg saját magát a produkció. Nos, ezek közül valóban egyikből sem volt hiány. Talán ezt az előadást vártam a legjobban a fesztiválon, mert rendkívül izgalmasnak találom Urbán András rendezői világát, így kíváncsian vártam, az újvidéki társulattal közösen mit alkottak – és szerencsére nem okoztak csalódást. A színház születésnapi ünnepsége után járunk, egy hosszúra nyúlt buli hajnali fázisát láthatjuk, ahol már senki sem önmaga. Az alkohol és a kései órai hatására felszínre kerülnek ki nem mondott szavak, bántalmak, konfliktusok – közben meg néha dalra is fakadnak a színészek. Miközben halad előre az este, a színházban dolgozók reflektálnak saját színészi mivoltukra. Önirónia a javából, a színház alapvető kérdéseit feszegetik: negyedik fal, mit gondolunk a saját művészetünkről, interakció a közönséggel, egyáltalán, mi i...

Szerelemvilág | Beszélgetés Budizsa Evelynnel

Billy kifundálja, hogy hamis igazolással tettetve magát halálos tüdőbetegnek, felkéredzkedik a csónakra, amely szereplőválogatásra szállítja a helybelieket. Csónakos Bobby, aki az érzelemkészletét vállra vetett szerszámosládában mozgatja, mindig körültekintően, a sérelmek súlyának megfelelően illesztve egymáshoz a készségeket, fontolja meg a sújtó brutalitást. Billyre nagyot sújt, a feltételezett szimulálás miatt. Nagyot, ám részvéthozót, mert Helén, a vonzóan dekoratív, ám enyhén elme-kripli tojásfutár félredobja haragját, amiért nem őt. hanem a nyomorékot vitték próbafelvételre Amerikába, és teljesíti annak régi, titkolt kívánságát: sétára indulnak. Szerelmüket azonban megvérzi a mégis valódi tüdőbaj. Helén Budizsa Evelyn. 7 éve végezett színművészként Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, 8 éve tagja a Harag György Társulatnak Szatmárnémetiben. Eddigi pályáján körülbelül 8 főszerepet kapott, dolgozhatott Bocsárdi Lászlóval, Andrei Șerbannal, Sardar Tagirovskyval. Anyakönyvi...

California dreamin'

Mit tehet egy csúf, sánta, tüdőbajos fiú egy kicsiny, eldugott, írországi szigeten azon túl, hogy naphosszat fixírozza a teheneket? Álmodozik és remél, hogy egyszer több lesz, mint lenézett nyomorék, és talán ő is megleli majd az igaz szerelmet. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat Martin McDonagh A kripli című darabjával, Bélai Marcel kiemelkedő minőségű rendezésével érkezett a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiváljára. Martin McDonagh ír drámaíró darabjai veszélyesek: csupán első olvasatra tűnnek közönségbarát, jól formálható, szép kerek egésznek, azonban, ha a színházi alkotó példának okáért A kripli mélyére ás, rögtön szembe találja magát a nagyívű dramaturgiai építkezés és a tűpontos ritmus szerzői követelményeivel, amit megúszni nem lehet, különben darabjaira hullik az előadás. S még említésre sem került a dráma többrétegű jelentéstartalma, amely egyszerre nyújt a közönségnek fekete komédiát, de fontos társadalmi kérdéseket is felvet, amelyekre ugyan válaszol...