Ugrás a fő tartalomra

RÓLUNK

A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja a leszakított nemzetrészek színtársulatainak bemutatkozási alkalma. Az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból meghívott előadások zöme versenyprogram, tartanak azonban versenyen kívüli és díszelőadásokat is.

A fesztivál betekintést nyújt a határon túli műhelyek munkájába, Szakmai Klubja lehetőséget kínál a diskurzusra, a kölcsönös tájékozódásra és inspirációra. Alkalom kínálkozik annak összehasonlítására, hol tartanak az anyaországtól elszigetelten dolgozó művészeink a színházi formanyelv megújításában; ki követi közülük legelhivatottabban a nyugat-európai trendet, s ki az, aki az otthoni közönség-fogadtatás elkötelezettje. A fellépő társulatok produkcióiban egyszerre jelennek meg a magyar és a környező nemzetek kultúrájának, színházművészetének jellegzetes vonásai.

Fesztiváligazgató: Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója

Művészeti tanácsadó: Balogh Tibor (a versenyprogramok válogatója, javaslattevő a zsűri, a Szakmai Klub és a Kisvárdai Lapok szerkesztőségének összetételére)

A fesztivál fővédnöke Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője.

Jegyrendelés: http://szinhaz.w3h.hu/contact

Info: Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ, 4600 Kisvárda, Flórián tér 20., tel: +36 45 500 265; +36 20 922 0595; +36 20 464 7454.; kisvarda.szinhaz@t-online.hu, kisvarda.szinhaz@gmail.com

A fesztivál teljes programja: http://szinhaz.w3h.hu/tartalom/magyar-szinhazak-33-kisvardai-fesztivaljanak-programja

FACEBOOK: https://www.facebook.com/KisvardaiFesztival


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...