Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

„Isten nékem megbocsát: az a mestersége” – mondja Heinrich Heine. De mi a teendő, ha Istennek nincs mit megbocsátania, az egyénnek mit meggyónnia? És ez esetben megbocsátanak-e az emberek, akiknek nem ez a szakterületük? A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata Kiliti Krisztián rendezésében adaptálta Laura Mañá Sexo por Compasión című filmjét, bűn és bűntelenség mezsgyéje után kutatva. Az előadás középpontjában Dolores (Moldován Orsolya) áll, akit férje, Manolo (László Csaba) azzal az indokkal hagy el, hogy az asszony túlontúl jó. Ahhoz tehát, hogy Manolót visszaszerezze, vétkeznie kell, s hogy biztosra menjen, mindjárt a legnagyobb vétket szemeli ki magának: meg kell csalnia a férjét. Csakhogy Dolores még ezt sem önös szándékból teszi, hanem újdonsült partnere házasságát igyekszik ilyen módon megmenteni. Végtelen gyermeki tisztaság, ártatlanság és naivitás jellemzi, amely kétségkívül hatalmas színészi talányt teremt. Létezik-e a teljes bűntelenség állapotánál távolibb ...

Bámulatos az a naivitás, ahogy a Stockmann család tagjai pezsgőt bontanak, amikor a helybéli kisváros fürdőorvosa rájön arra, hogy a fürdő vize mérgezett. Boldogan koccintják össze a poharaikat, kitüntetésről, fizetésemelésről beszélnek mámoros hangulatban. Örülnek, hogy kiderült az igazság, hogy dr. Stockmann szívós munkával kiderítette, így megmenekülnek az odaérkezők a fertőzéstől, a megbetegedéstől. Felhőtlennek látszik az öröm. Ibsen lidércesen aktuális, abszolút klasszikussá nemesedett darabját a Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat adta a Zsinagógában. A ketté osztott nézőtér közé pásthoz hasonlatos, hosszúkás színpad ékelődik. A szereplők annak a városkának a lakóiként kezelnek bennünket, amelyiknek ez a fürdő a legfőbb bevételi forrása. Így aztán pillanatokon belül a harcos ellenzékieknek is szálka lesz a szemében az igazság. Keresztes Attila rendezése a gerinc meghajlásának, a valóság elferdítésének folyamatát, a manipuláció természetrajzát vizsgálja, egészen odáig, hogy a ...