Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Mit kezd ma a színház a bűnökkel, tévedésekkel és a felelősség kérdésével? Czajlik József rendező Borbély Szilárd Akár Akárki című darabjához nyúlt, hogy újraértelmezze a moralitás színpadi lehetőségeit. Az előadás kapcsán a színház szerepéről, színészi munkáról és a gondolkodásra késztetés felelősségéről beszélgettünk. Az előadás egyszerre személyes és közéleti. Mit jelenthet ma felelősséget vállalni, akár magunkért, akár a közösségért a színház nyelvén keresztül? Számunkra a színházon belül az a fajta gondolkodásmód áll közel, amely szerint egyrészt léteznek az ismert, népszínházi szempontból is elismert sikerdarabok, amelyek elsősorban a szórakoztatást szolgálják, másrészt pedig azok a színdarabok, előadások, gondolatok és témák, amelyek konkrétabban, mélyebben vagy egy másfajta szemszögből szólnak hozzá a világhoz. Ezek az előadások alapvetően abból a szándékból építkeznek, hogy kommunikáljunk a világunkról – hogy egy harmadik szempontot is adjunk a közéleti és politikai megközelí...

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...

A lévai származású Rédli Károly második alkalommal dolgozott a kassai Thália Színház társulatával - Az ember tragédiája előtt a Parasztoperát rendezte meg. A komáromi Jókai Színházban több rendezése is látható. Kántor Kata tizenegy éve a kassai Thália Színház tagja, ahol többek között azon dolgozik koreográfusként és táncpedagógusként, hogy felkészítse a színészeket a különböző mozgásformák elsajátítására. Valamint ő a Jelenlét Színház alapítója; táncosként és koreográfusként is részt vesz az produkciókban. Őket kérdeztük Az ember tragédiája előadás kapcsán. Nagyon izgalmas és összetett előadást láthatott a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztivál közönsége. Mi volt az alapkoncepciótok, mikor elkezdtetek Az ember tragédiáján dolgozni? Rédli Károly: A koncepció nagyon sok alkotórészből állt össze. Próbáltuk a szöveget korhűn bemutatni úgy, hogy aktuális problémákat feszegessünk vele. Ennek megfelelően igazítottunk például a megszólalásokon: Madách Imre szövege mellett használtuk Nádasdy Ádá...

A 35. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának második napján a Kassai Thália Színház igencsak formabontó, modern Szentivánéji Álom előadását láthattuk, Matusek Attila rendezésében, Nádasdy Ádám fordításának és a Mohácsi testvérek átiratának felhasználásával. Az előadás után Varga Anikó színésznővel beszélgettem. Találkozott már színésznői pályája során a Szentivánéji álommal a mostani előadás előtt? Igen, ez már a harmadik alkalom. Voltam csak Hippolyta, aztán Heléna, és most megkaptam a Titánia-Hippolyta párost. Örülök neki, mert szeretem ezt a darabot, izgalmas volt újra felfedezni egy másik szemszögből. Ez persze egy elég komoly átirat, a rendező bátran bele mert nyúlni, több változatból gyúrta össze a mostani előadás szövegét. Milyen volt csak Hippolyta után ezt a szerepet Titániával kiegészülve játszani? Itt ez azzal is meg volt spékelve, hogy Oberon és Titánia szerepét felcseréltük. Bár én Titániát játszom, de mindezt Oberon szemszögéből teszem, tehát át lettek variálva a klass...

Adott Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, ami méltán az egyik leghíresebb és legtöbbet játszott darabja az írónak. Eszeveszett felfordulás, nyüzsgő fejetlenség. Megannyi konfliktus, dilemma felszínen és a felszín alatt. A szenvedélyek tetőfokán izzó érzelmek: szerelmi harcok, hatalmi játszmák, generációs különbségek, identitáskeresés. A vágyak, ösztönök kibontakozásának és megélésének tortúrája mindez? Hol rejlik ebben az őszinteség? A darab által felvetett témákra, kérdésekre kíván reflektálni a Kassai Thália Színház előadása, keresve a mából megszólaló kortárs hangot. Ezen cél szolgálatában áll az alkotók által létrehozott, több stílust keverő szöveg - feszegetve a klasszikusok átírásának határait - amely egyaránt használja Nádasdy Ádám fordítását, a Mohácsi testvérek átiratát és a rendező saját ötleteit. Nem ódzkodik az aktualitásokkal tűzdelt helyzetektől, a szleng használatától, de Radnóti, Petőfi vagy akár Csehov idézeteket is felfedezhet a néző az összetett szöveganyag...