Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Az ardennes-i erdőben mindenki legalább kicsit bolond, de legfőképp a szerelem bolondjai – ez alól talán éppen maga a bolond, Próbakő (Kiss Attila) képez kivételt.  Az Ahogy tetszik különleges helyszínt kapott: a kisvárdai közönség a Várszínházban, a fesztivál hivatalos megnyitója után tekinthette meg az előadást. A nézőtéren kívül a vállalkozó szelleműek a játéktér két oldalán is helyen foglalhattak, ezáltal intim közelségben követhették a könnyed humorú történetet szerelemről és identitáskeresésről. A tér kialakítása ezáltal a shakespeare-i „színpad az egész világ” gondolattal játszik el. A játéktér két oldalán helyet foglaló nézők maguk is a látvány részévé válnak a hagyományos nézőtérről figyelők számára, miközben az előadók folyamatosan megszólítják a közönséget. Az előadás így nemcsak a játékra, hanem magára a színházi eseményre és a nézés aktusára is reflektál: a néző egyszerre figyeli az előadókat és a többi nézőt, akik viszont ugyanúgy a játék részévé válhatnak.  Ker...

A Kisvárdai Fesztivál negyedik napján a Marosváráshelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatá nak A doktor úr című előadását egészen szokatlan formában láthatta a közönség. Ennek kapcsán az előadás rendezőjével, Keresztes Attilá val beszélgettünk. Hogyan találta meg az előadáshoz használt formanyelvet? A vígjátékok általában abban a meghatározott stílusban működnek igazán, amiben íródtak, ezt pedig nem feltétlenül szerencsés felülírni. Én az ilyen anyagokra mindig valamilyen kísérletként tekintek. Rápróbálok egy formát, és aztán lesz, ami lesz. A doktor úr tekintetében egy elbeszélőbb, epikusabb műről beszélünk, nincs benne nagyon sok helyzetkomikum, és elég hosszú az expozéja is. Ez volt az egyik ok, amiért végül nem az eredeti Molnár-szöveget választottuk, hanem a ’47-es Kellér-Zerkovitz átiratot. Ez a történet a jog és a bűn éjszakája, ezért ezt a világot próbáltuk megfogalmazni díszletben, karakterekben és játékban egyaránt. Korábban is sok olyan előadást készítettem, ahol a kara...

Mintha a pokol kapuja nyílna meg. Az általában zárt, két szárnyú ajtó váratlanul kitárul, láthatóvá téve ezzel a lépcsőház falát. Nyugtalanítóan hosszú pillanatok telnek el addig, amíg megjelenik a Sárkány család Szobalánya ( Benő Kinga ), kezében hol hatalmas kést, hol bárdot tartva. A Szobalány földöntúlira torzított hangon jelenti be a vendégeket, sőt egy alkalommal hatalmas nyulat tálal fel a háziaknak. A német expresszionista film ijesztő miliőjét és a galád Addams Family világát idézi a szituáció. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatá nak előadásában a reálisnak tűnő szituációk a valóságtól elemeltek lesznek. Ez utóbbi jellegzetesség az oka az előadás humoros lendületének. Keresztes Attila rendezése Molnár Ferenc A doktor úr címmel írt vígjátékából a 20. századi magyar dráma által agyonhasznált polgári nappaliban játszódik. Azonban a fekete-fehér színekben pompázó helyiség ezúttal jóval több a megszokottnál, hiszen a nappaliba belépő személyekből előtörnek a m...

  Augusztus 21-én, pénteken 34 fokban kezdetétvette a Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiválja . A koronavírus-járvány miatt némileg módosult a zömmel határon túli előadásokat vendégül látó színházi seregszemle programja, de a nézők lelkesedése eddig úgy tűnik, határtalan. Az első napon két különböző komédiával indítottunk. „Nagy az Isten állatkertje” – mondhattuk volna, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékok Úrhatnám polgár című előadásának szőrmés jelmezein, patás cipőin végignéztünk. A produkció a Koldusopera helyett érkezett, és ahogyan a rendező, Herczeg T. Tamás elmondta , az egyébként nagy színpadban gondolkodó szegedi alkotók is most a show-k helyett az elgondolkodtatóbb darabokat helyezték előtérbe.  Parti Nagy Lajos fordítása lehengerlő. A Kossuth-díjas szerző 2008-ban így fogalmazott: "Ez az átirat – legyen a műfaja sajátirat – a Vígszínház felkérésére született. A történet Molière-é, a magyar szöveg az enyém. Kérdés persze, hogy azé-e a mű, akié a történet, av...

Bámulatos az a naivitás, ahogy a Stockmann család tagjai pezsgőt bontanak, amikor a helybéli kisváros fürdőorvosa rájön arra, hogy a fürdő vize mérgezett. Boldogan koccintják össze a poharaikat, kitüntetésről, fizetésemelésről beszélnek mámoros hangulatban. Örülnek, hogy kiderült az igazság, hogy dr. Stockmann szívós munkával kiderítette, így megmenekülnek az odaérkezők a fertőzéstől, a megbetegedéstől. Felhőtlennek látszik az öröm. Ibsen lidércesen aktuális, abszolút klasszikussá nemesedett darabját a Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat adta a Zsinagógában. A ketté osztott nézőtér közé pásthoz hasonlatos, hosszúkás színpad ékelődik. A szereplők annak a városkának a lakóiként kezelnek bennünket, amelyiknek ez a fürdő a legfőbb bevételi forrása. Így aztán pillanatokon belül a harcos ellenzékieknek is szálka lesz a szemében az igazság. Keresztes Attila rendezése a gerinc meghajlásának, a valóság elferdítésének folyamatát, a manipuláció természetrajzát vizsgálja, egészen odáig, hogy a ...

  A Marosvásárhelyi Nemzeti Szánház társulata hónapok óta először állt közönség elé és játszotta újra Ibsen társadalmi drámáját. A rendezővel, Keresztes Attilával beszélgettünk arról, hogyan éli ezt meg a társulat.  Már a színpadi bejárás során is felemelő érzés volt annak a reménye, hogy hamarosan elfoglalják a nézők a székeket. Mi már nagyon készültünk erre. Egészen más élmény ennyi idő után újra játszani – az ember szervezetében, testben nincs benne a havi huszonöt játékalkalom rutinja, az adott előadás szertartása, és a drukk is intenzívebb. Mi motiválta abban, hogy megrendezze A nép ellenségét? Egy végtelenül személyes pillanatban jöttem rá arra, hogy a gyermekeink nevelésére egy adott ponton túl már nincs nagy befolyásunk. Van egy hatéves lányom, a próbák idején pedig kisfiam született, s elgondolkodtam azon, mit is kell nekik tanítanom? Amikor iskolába mennek, nevelésüket részben a társadalom veszi át, s ebbe belegondolni egészen ijesztő volt. Ibsen pedig egyik legkedve...