Ugrás a fő tartalomra

Így épült fel a dark side-olt doktor úr



A Kisvárdai Fesztivál negyedik napján a Marosváráshelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának A doktor úr című előadását egészen szokatlan formában láthatta a közönség. Ennek kapcsán az előadás rendezőjével, Keresztes Attilával beszélgettünk.

Hogyan találta meg az előadáshoz használt formanyelvet?

A vígjátékok általában abban a meghatározott stílusban működnek igazán, amiben íródtak, ezt pedig nem feltétlenül szerencsés felülírni. Én az ilyen anyagokra mindig valamilyen kísérletként tekintek. Rápróbálok egy formát, és aztán lesz, ami lesz. A doktor úr tekintetében egy elbeszélőbb, epikusabb műről beszélünk, nincs benne nagyon sok helyzetkomikum, és elég hosszú az expozéja is. Ez volt az egyik ok, amiért végül nem az eredeti Molnár-szöveget választottuk, hanem a ’47-es Kellér-Zerkovitz átiratot. Ez a történet a jog és a bűn éjszakája, ezért ezt a világot próbáltuk megfogalmazni díszletben, karakterekben és játékban egyaránt. Korábban is sok olyan előadást készítettem, ahol a karaktereket erős, határozott, markáns vonalakkal rajzoltuk meg, de ez esetben a művet az Addams Familyre hajazó abszurd, sötét világ felől közelítettük meg, és így épült fel a dark side-olt doktor úr. Ezzel a formával már régóta akartam kísérletezni, terveztem a Jógyerekek képeskönyvét is megrendezni, az még nem valósult meg. Viszont az ötlettel megkerestem Bokor Barna kollégámat, hogy el tudná-e énekelni a Molnár-karaktereket különböző hangokon, kipróbáltuk, és működött.

A díszlet tervezésekor mennyire volt szempont, hogy ilyen kompakt és könnyen utaztatható legyen?

Valóban, ez egy egyszerű szabvány, tízszer ötös doboz, ami könnyen költöztethető, és sok színpadra befér, de a kialakításánál nem ez volt az elsődleges cél, inkább ebben is valamiféle tiszta formát kerestem. A műfajból fakadóan kellenek az ajtók, ahol ki-bejárnak a szereplők, és mindenképp kell egy ablak, ahol be lehet törni. Csak a legegyszerűbbet és a legszükségesebbet akartam ábrázolni.

Mit tart az előadás fontos mozgatóelemének?

Ami ebben az előadásban nagyon fontos, az a pontosság. Hosszú a felvezetés, egy erős, a mozgásvilágot is határozottan megfogalmazó első felvonás után következik a történet szerves része. Aztán egy picit ez elkopik, a vége fele a történet már képes önmagát mesélni, és ezt én hagytam is. Igazából arra kellett tréningeznünk, hogy a játékban az óraműpontosságot közelítsük meg, de ehhez kellett ez a remek szereposztás és a remek csapat is. Ez a vígjáték nem pusztán a nevettetésért íródott, hanem a kinevettetésért is. Az előadást szilveszterre készítettük, és az a jó benne, hogy a szórakoztatás mellett valami mást is hordoz: a színházban mindig fontos a mondanivaló, még akkor is, ha vígjátékról van szó.

Nem először szerepel rendezése Kisvárdán. Milyennek látja a fesztivált?

Amikor Kisvárda elindult, akkor a találkozás helyszíne volt. A 90-es években sokáig ez volt az egyetlen olyan fesztivál, ahol a határon túli színházak, színészek, közösségek és rendezők találkozni tudtak, és ez a találkozás mindennél fontosabb volt. Mostanra – és ez nemcsak Erdélyben van így – majdnem minden színháznak megvan a saját fesztiválja. A találkozásra ma már lehetőség van máshol is, így egy lényeges eleme elveszett, és nagyon fontos, hogy a megváltozott körülmények közt is megtaláljuk ennek a fesztiválnak a szerepét. Ahogyan a város is rengeteget fejlődött ez idő alatt, a fesztivál is átalakult: a kisvárdai fesztivál feladata most az, hogy egy kiemelkedő, értékes szemlévé váljon, és jó úton is van afelé.

Both Gréta

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fontos a biztonság megteremtése - Az ügyelői munka egy kis töredéke

A Kisvárdai Fesztivál ötödik napján a nagyváradi Szigligeti Színház Az öngyilkos című előadását láthatta a közönség. Lapunk ennek apropóján az előadás ügyelőjével, Vajda Zoltán nal beszélgetett. Mióta dolgozik a színházban ügyelőként? Tavaly ősszel ünnepeltem a 25 éves színrelépésemet. ’96 őszén kerültem a nagyváradi Szigligeti Színházhoz, az első néhány évben díszítőként dolgoztam, azután volt egy üresedés az ügyelői poszton, és körülbelül 2000 óta ügyelőként tevékenykedem. Mai nappal zárom a 26. színházi évadomat. Van különbség egy romániai és egy magyar ügyelő munkája között? Elég jelentős különbség van a romániai és a magyarországi ügyelői munkakör meghatározásában. Romániában nem létezik a rendezőasszisztensi munkakör, az oda tartozó feladatokat – jobb híján – az ügyelő tölti be. Romániában az ügyelő írja ki a napi próbatáblát, a rendezővel egyeztetve. Ez úgy tudom Magyarországon inkább a rendezőasszisztens dolga, és az ügyelő mezei dolgozóként odajárul a próbatáblához, onnan tudj

Rammstein-tribute koncert Szatmárnémetiben

Georg Büchner Woyzeck című, eredetileg töredékes darabját vitte színpadra idén tavasszal Albu István, a Figura Stúdió Színház vezetője. A rendező Szatmárnémetiben dolgozott a Harag György Társulattal. A különleges feldolgozásban megszólaló előadást az eredeti helyszínen, a szatmárnémeti teátrumban láthatta a fesztivál szakmai közönsége. A rendezőt a kivitelezésről és erről a rendhagyó fesztiválhelyzetről is kérdeztük. Az előadásban fontos szerepet kapott a zene. Ez kiindulópont volt már a kezdeti fázisban is vagy később alakult így? Mindenképpen kiindulópont volt. A Woyzeck ötlete Nagy Csongor Zsolthoz kötődik. Mikor játszott nálunk Gyergyóban a Három nővérben, már akkor beszéltük, hogy jó lenne egy Woyzecket színre vinni közösen. Utána valahogy beugrott, hogy a szatmári színészek jól zenélnek. Sokan olyanok, akik önszorgalomból kikupálták magukat zenei téren. Az egész történet valamiért nekem a Rammsteinnel társult, így válogattuk tudatosan a zeneszámokat is. Fontos elemei a történetn

Szentivánéji álom a nappaliban

Mintha a pokol kapuja nyílna meg. Az általában zárt, két szárnyú ajtó váratlanul kitárul, láthatóvá téve ezzel a lépcsőház falát. Nyugtalanítóan hosszú pillanatok telnek el addig, amíg megjelenik a Sárkány család Szobalánya ( Benő Kinga ), kezében hol hatalmas kést, hol bárdot tartva. A Szobalány földöntúlira torzított hangon jelenti be a vendégeket, sőt egy alkalommal hatalmas nyulat tálal fel a háziaknak. A német expresszionista film ijesztő miliőjét és a galád Addams Family világát idézi a szituáció. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatá nak előadásában a reálisnak tűnő szituációk a valóságtól elemeltek lesznek. Ez utóbbi jellegzetesség az oka az előadás humoros lendületének. Keresztes Attila rendezése Molnár Ferenc A doktor úr címmel írt vígjátékából a 20. századi magyar dráma által agyonhasznált polgári nappaliban játszódik. Azonban a fekete-fehér színekben pompázó helyiség ezúttal jóval több a megszokottnál, hiszen a nappaliba belépő személyekből előtörnek a m