Nevezték már az olasz Molière-nek, ahogy az olasz Beaumarchais-nak is. A javíthatatlan demokrata Carlo Goldoni azzal újította meg a commedia dell’arte színpadi műfaját, hogy alapos és kíváncsi pillantást vetett az addig levehetetlennek hitt maszk mögé. A talján mester szövegei nemegyszer az emberi gyarlóságok és esendőségek bőséges kincsestárai, ám a kisebb-nagyobb bűnöket Molière-nél kevésbé fájdalmasan adagolja. A Zentai Magyar Kamaraszínház az olasz mester több mint kétszáz színjátéka közül az egyik legismertebbet, A fogadósnőt tűzte műsorára. Mirandolinát négy férfi kerülgeti. Mészáros Tibor rendezése sokáig fenn tudja tartani a feszültséget, hiszen az végig sejthető, hogy a lány kiket nem választ. Ám a befutó neve, és az, hogy a révbeérés milyen körülmények között történik majd, nem tudható. Izgalmas a kapcsolat a zenekar és a játszók között. Az a színész, akinek nincs éppen jelenete, zenész lesz. Tangóharmonika, nagybőgő, fuvola és hegedű kísérik a történetet, ám nem is a barok...
Híreket, interjúkat, kritikákat, érdekességeket közlünk a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról