Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

A Hegedűs a háztetőn klasszikus. Játszották a Broadway-n, a világ legnevesebb színházaiban, sikere töretlen maradt. Miért? Milyen terhek nehezednek a főszerepet játszó színészre? Mik a nehézségek, izgalmak, adott esetben elvárások, ha valakire az a feladat hárul, hogy eljátssza ezt az édes terhet jelentő figurát? Kányádi Szilárddal beszélgettem, a Csíkszeredai Csíki Játékszín előadása kapcsán. Mi jelentette a legnagyobb kihívást számodra Tevje megformálásakor? Mikor szembesültem azzal, hogy ezt a szerepet kell eljátszanom, akkor egyből azon kezdtem el gondolkodni, hogy honnan tudnám megfogni, honnan kellene közelítenem és egyáltalán mi az első lépés afelé, hogy ezt a szerepet felvegyem. Másfelől rám nehezedett az a nyomás is, hogy mekkora nevek, sztárok játszották már el ezt a szerepet, egytől egyig kiváló színészek, köztük a társulat egy általam nagyon nagyra tartott tagja is. Azonban hála az alkotócsoport támogatásának, ezt a nyomást magam mögött tudtam hagyni. Mindemellett úgy gond...

Majdnem hatvan évvel ezelőtt nagy sikerű bemutatót tartotta k a New York-i Broadwayn: az Imperial Theater színpadán először játszották Jerry Bock–Sheldon Harnick–Joseph Stein Hegedűs a háztető n című musicaljét. A Sólem Aléchem művéből adaptált zenés darab azóta meghódította a világot, Magyarországon a nézők többsége elsősorban Bessenyei Ferenc, Huszti Péter és Dunai Tamás ikonikus szerepformálásai okán emlékszik Tevje, a tejesember alakjára. A musicalnek két értékes és jelentős színrevitelét láttam az utóbbi időben, Béres Attila 2019-ben bemutatott miskolci rendezését, valamint a Budapesti Operettszínház 2021-es premierjét, amit Bozsik Yvette állított színpadra. Miután a mű időről időre feltűnik a színházak műsorán, egy rendezőnek alapos indokkal érdemes elővennie. Azon túl, hogy minden alkalommal számíthat a sikeres fogadtatásra, célszerű, ha néhány érvényes gondolata is támad a valóban fontos, tragikus és szívszorító történettel kapcsolatban. Essék szó legelőbb a Csíki Játékszí n ...

Hatházi András rendezőt, a csíkszeredai Csíki Játékszín Halász Péter: Gyerekünk című előadása kapcsán kérdeztük. Halász Péter drámájának a vége, miszerint a leukémiás kisfiú túléli betegségét, ám felnőtt korára homoszexuális lesz, igen aktuálisan szólt tegnap a Zsinagógában. A motivációm egy volt, megcsinálni a szöveget. Semmiféle aktuálpolitikai szándék nem vezérelt, az érdekelt hogyan viszonyul az átlagember a szövegben felvetett kérdésekhez akár Kisvárdán, akár Csíkszeredán, bárhol a világban. Most Magyarországon az újonnan meghozott törvény miatt máshova, a darab végére kerülhetett a hangsúly. Egy történet elmesélésén túl a Gyerekünk című dráma a színház miértjére, egy előadás definiálására is ad izgalmas lehetőségeket. Ez a szándék vezérelte a darabválasztást? Nincsenek előre eltervezett elképzeléseim, mit szeretnék megcsinálni. A volt igazgató, Kányádi Szilárd, mikor felkért erre a munkára, akkor Deák Katalin dramaturg javaslatára vettem kézbe Halász Péter drámáját. Mikor előszö...

Színházban vagyunk. Színházban vagyunk? Ez már az előadás? Elkezdődött? Mi történik pontosan? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel és szed ízekre a csíkszeredai Csíki Játékszín társulata Halász Péter Gyerekünk című drámája segítségével. Az előadás expresszív, extravagáns, exhibicionista színpadképe könnyen elterelheti figyelmünket a provokatív szöveg és a kiáradó, folyton interakcióba lépő játék alatt megbúvó esszenciáról. Ám ez az elsőre tünékenynek ható réteg, jelentés ott rejlik a rituális térbe való bevezetődésben. Megbújik a meghökkentő – a cross-dressingre, drag-re és az Adams family-re egyszerre emlékeztető – halotti maszkokban, a leukémia csendes csepegésében, adagolásában, és abban a hirtelen csattanásban, amely elválasztja a tudattal érzékelt materiális világot a tudatban képződő álomképektől.   Hatházi András rendezésében a performansz jellegzetességei a rituális ünnepek szokásrendjével és a haláltánc műfajával keverednek. A ritualitást erősíti az, hogy a néző az el...