Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Angyal szállt le Babilonba című előadása kíméletlenül szemünkbe vágja a hatalmi játszmák manipulációit és azt is, hogy ezeknek mi az ára. A színpad az első részben tele van szeméttel. Rengeteg papírdarab szimbolizálja a mocskot, amiben élünk. Bartha József tere mégis olyan, mint egy képzőművészeti alkotás. A vetítés pedig filmes eszközzel is erősíti az egyébként is markáns látványt. (Video: Rancz András). Friedrich Dürrenmatt 1953-ban írta az Angyal szállt le Babilonba című darabját. Néhány évvel a második világháború után, a holokauszt borzalmait követően. A mostani, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában használt szövegváltozat nagyon frissnek hat, több vendégszöveget is tartalmaz (Dramaturg: Dálnoky Réka). Bocsárdi László rendezése pedig rendkívül szembesítő és hatásos. A politika sátáni arcát mutatja, egy olyan helyen történik a cselekmény, ahová hiába szállt le az angyal, a lakói nem méltók a megváltásra. A „pufók” angyal az el...

Az Angyal szállt le Babilonba című előadással érkező sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház egy erősen rétegelt, összetett előadást mutatott be a fesztiválközönségnek. A Nebukadnecárt, Babilónia királyát alakító Mátray Lászlóval többek között a téma aktualitásáról és a szerepformálás nehézségeiről beszélgettünk. Friedrich Dürrenmatt azonos című drámája szatíra, amely groteszk eszközökkel is dolgozik. Miért lehet ma is érvényes, illetve mi alapján eshetett a választás erre a drámára? Ez a választás nem tőlünk, színészektől indult, hanem Bocsárdi László rendezőtől. De úgy érzem, benne van a levegőben mindaz, amiről ez a darab szól: a hatalmi torzulás, a társadalom fasizálódása. A groteszk forma lehetőséget ad arra, hogy ne realista módon, hanem elrajzoltan, mégis nagyon pontosan mutassuk meg ezeket a jelenségeket. A darab hangsúlyosan idézi a ’30-40-es évek Németországát, de a képek és viszonyrendszerek univerzálisan is érvényesek. Hitler figurája szimbólumként jelenik meg, egy jól ismer...