Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Az orosz kultúra szereti újraírni – és folytatni egykor volt történeteit. A Három nővér is él tovább, például Petrusevszkaja Három lány kékben című múlt század közepi drámájában, ahol a nővérekre hasonlító unokatestvérek ugyan eljutnak később Moszkvába, de ott sem jobb. Nyáron a dácsa beázik s sehol egy férfi, aki befoltozná. Ulickaja e századi darabjában, ahol hasonlóak a gondok, úgy tűnik, ki is sajátítják egy nagy építkezéshez a dácsát – a most látottban csakúgy, egy széles úthoz, bár kapcsolatokkal talán megkerülhető. Selmeczi Bea (a fentieket is használó) dramaturgi munkájának köszönhetően Telihay Péter rendezésében a két és fél órás darab első félórájában Irina névnapjaiba sűrítve megismételjük a csehovi sztorit, ami aztán fut tovább. Nem hiszem, hogy csak én számoltam lázasan a zsinagóga nézőterén, hányban is járhatunk a végén a sokadik névnapon, mindenesetre említődik a mostani elnök, aki vissza akarja nyerni a birodalmat. A nők, ha számolunk Csehov korával is, aki elkezdte írn...