Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Moliere címkéjű bejegyzések megjelenítése

A Napkirály ítélete

Mintha az utóbbi időben kezdenék felfedezni az alkotók, hogy Molière darabjai igenis elhelyezhetők modern kontextusban, s egyre bátrabban hajítják a sarokba a rizsporos parókát és az alexandrinusokat. A Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján mindjárt két remekbe szabott, 21. századira hangolt Molière-feldolgozást láthattunk, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház A mizantrópból, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata pedig a Tartuffe-ből csinált „high-tech” verziót. Mindkét megközelítés nagyon érvényes, elgondolkodtató és maximálisan bizonyítja, Jean-Baptiste barátunk segítségével korunk bugyraiban is útmutatást kaphatunk. A szabadkai Tartuffe-öt jegyző Ricz Ármin éppúgy a fiatalabb rendezőgenerációhoz tartozik, akárcsak A mizantrópot készítő Visky Andrej, és ez így van rendjén, eljött az ideje, hogy ez a korosztály is megtalálja a hangját ezeken a darabokon keresztül. Ricz Ármin magabiztosan és következetesen nyúlt a Tartuffe világához, amelyből épp csak azt tartotta meg, a...

Társadalmi perverzió

"A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni” – jelentette ki száz évvel Molière egyik leghíresebb, 1666-os darabjának bemutatója után Denis Diderot francia filozófus. Nos, a klasszikusok újragondolásáról híres brit drámaíró, Martin Crimp jó néhány újabb fél évszázad eltelte után, 2009-ben ezt meg is tette, s munkája korántsem maradt visszhang nélkül a magyar nyelvű színjátszásban sem. A Visky-fivéreket, a rendező Andrejt és a dramaturg Bencét ugyanis ez a Crimp-féle átirat ihlette arra, hogy színre vigyen egy olyan A mizantrópot, amely nyomokban Molière művét is tartalmazza, ám szüzséje tekintetében sokkal inkább annak brit változatára hajaz. A Visky-fivérek a zeneszerző bátyjukkal, Péterrel karöltve tették mindezt azzal a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal, amelynek produkcióját a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján is meg lehetett tekinteni. Ami itt az eredeti francia drámából egyértelműen megmarad, az egyfelől a főhős személye: egy 21. századba „átemelt” miza...