Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Nemzeti Színház 2024-ben mutatta be közös előadását, Az öngyilkos-t. A főszereplőt Sőtér István színművész alakítja, aki 1998 óta társulati tag a beregszászi színházban. Milyen volt ifj. Vidnyánszky Attilával együtt dolgozni? Hogyan telt a próbaidőszak? Nekünk ez volt az első közös munkánk. Fantasztikus rendezőnek tartom. Céltudatos, mindig tudja mit akar, mondhatni, rajzfilmfigurákat akar látni a színpadon. Én ezzel könnyebben tudok menni, jobban szeretem, ha egy rendező pontosan megmondja, hogy mit akar, és én megcsinálom. A főiskolán azt mondták rólam, hogy abszolút alkalmazkodom a rendezői utasításokhoz. Ez azóta is így van, eddig minden rendezővel közös nevezőre jutottam. A próbaidőszak teljesen zökkenőmentes volt. Egyébként most épp egy új előadásra készülünk Attilával. A revizor-t fogjuk bemutatni Gyulán augusztus 8-án. Ha minden igaz, utána azt is a Nemzeti Színházban játsszuk majd, ahogy Az öngyilkos-t. Aztán persze reméljük, ho...

Petőfi Sándor munkái foglalkoztatják a színházcsinálókat, érdekes módon azonban nem az általa írott egyetlen drámai művet (Tigris és hiéna) veszik elő, hanem nagyobb lélegzetvételű lírai műveit dolgozzák fel, mint A helység kalapácsa, az Apostol, vagy a János vitéz. A helység kalapácsáról tudni kell, hogy ez egy eposzparódia, amely megfelel az eposz műfaji követelményeinek, azonban a mondhatni „alantas”, vagy közönséges, pajzán téma, amiről mesél, már nincs szinkronban az eposz témaválasztásával. A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója érdekesen nyúl ehhez az anyaghoz. Érdekesen, mert a könnyed eposzparódia, az előadás egy pontján súlyos valósággá avanzsál, puskaropogással, légvédelmi szirénákkal, mindeközben pedig direkten reflektál a beregszászi társulat jelenére, majd hirtelen visszaváltozik paródiává, mintha semmi nem történt volna. Egész odáig szöveghűen elevenedik meg az előadás a minimalista kialakítású térben, amelyben csak egy asztal, ...

Izgalmas Eck Attila A veszett brigadéros című darabjának már a műfaji meghatározása is. Az anyaországban először a kisvárdai színpadon bemutatott mű cselekményének előrehaladását mozgásszínházi elemek és zenei betétek összejátéka segíti. A dráma keletkezéséről, a széttagolt magyarság történelmi korokat meghatározó problémájáról és a bemutatót követő járvány sújtotta időszakról Gyevi-Bíró Eszterrel, a darab rendezőjével, és Sikentáncz Szilveszterrel, A veszett brigadéros koreográfusával, a Kárpátaljai Néptáncegyüttes művészeti vezetőjével beszélgettünk. Miért épp Eck Attila darabját választották, mi volt a személyes indíttatás? Gy-B. E.: Minden térségnek, helynek, időnek és minden népnek szüksége van hősökre, és Kárpátalja mindenféle szempontból mellőzött peremvidék. Nagyon sokáig kutattuk, hogy ki lehet az a hős, akinek neve egyet jelent e térség értékeivel. Az első gondolatunk természetesen II. Rákóczi Ferenc volt, de az ő alakjáról drámát írni igen hálátlan dolog, azonban Eck Attiláv...

Összetett színházi víziót láthatott a közönség a Kárpátaljai Megyei Magyar Dráma Színházi és a Kárpátalja Néptáncegyüttes koprodukciójában. A veszett brigadéros ezt a rétegzettséget már műfaji meghatározásában is hordozza: oratorikus kuruc western. Az oratórium – eredeti jelentését tekintve – szólóénekre, kórusra és nagyzenekarra komponált mű. Jellegét tekintve epikus, drámai, elbeszélő, de abban különbözik az operától, hogy mellőzi a jellemformálást, valamint nem használ színpadot, díszletet. Témája többnyire vallásos, bibliai. Kurucoknak azokat a magyarokat hívták, akik Habsburg-ellenes érzelmeket tápláltak, vagy az ellenük irányuló felkelésekben vettek részt a XVII-XVIII. századi magyar területeken. A western pedig általában vadnyugati témájú kalandfilmet jelent. Látszólag távol állnak egymástól ezek a műfajok, a beregszásziak mégis kísérletet tesznek arra, hogy Esze Tamás valóságos és kitalált élettörténete mentén összefésüljék mindezen műfajok legjobb tulajdonságait. A „kurucságbó...