Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

„Mit nevettek? Magatokon nevettek.” Talán ezek az elhíresült mondatok jutnak először eszünkbe Gogol Revizorjának említésekor. Felvillanhatnak még előttünk az orosz kisváros tipikus figurái, a csalások és sikkasztások, amiket a kétségbeesett városlakók minden erejükkel és pénzükkel leplezni próbálnak, és a félreértésben fürdőző csirkefogó, Hlesztakov karaktere. Kevesebb eséllyel gondolunk musicalbetétekre, mémekre, filmidézetekre, Kosztolányi versekre és határmenti, éjjel-nappal nyitva tartó benzinkutakra. Pedig pontosan ezekkel találjuk szemben magunkat az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Revizor előadáson. Már az áthúzott magyar cím és a mellé írt cirill betűs változat is sejteti, hogy az itthon ismert játékhagyománytól eltérő feldolgozást fogunk látni. Az alkotók időben és térben is áthelyezték Gogol klasszikusát, valamint az eredeti drámai szövegtől is eltértek. Bár az előadás nem nevezi meg konkrétan, hogy Kárpátalján, egy határhoz közeli kisvárosban vagyunk, az OKKO benzink...

A legjobb előadás díját nyerte el a REVIZOR РEBI3OP az Országos Színházi Találkozón, június 21-én Debrecenben. Az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte produkció a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Gyulai Várszínház, a Nemzeti Színház és a Győri Nemzeti Színház együttműködésében jött létre, tavalyi gyulai bemutatója óta más sok helyen játszották nagy sikerrel. A Hlesztakovot alakító Szabó Sebestyén Lászlót kérdeztük.  Hogyan értesültetek az OSzT-elismerésről, mit jelent ez a díj? Nagyszebenből jöttünk vissza, amikor kaptuk a hírt, hogy valószínűleg ez lesz az eredmény. Nagyon örültünk neki. Annak is örültem, hogy Debrecenben nagyon jól találkozott a közönséggel az előadás. Sok helyen játszottuk már, és mindig más, ahogyan kapcsolódni tud a nézőkhöz. Debrecenben most ez különösen jól sikerült. Itt döntően a beregszászi társulat szerepel, csak néhányan nem tartoztok oda. Hogyan tudtatok együtt dolgozni? Mindenki beregszászi, rajtam kívül még Herédi Zsombi, a harmonikás nem társu...

Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című, a Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Nemzeti Színház koprodukciójában látható drámája hazájában a keletkezése idején két, egymással merőben ellentétes véleményt váltott ki. Amíg Konsztantyin Sztanyiszlavszkij „egy zseni művének” tartotta, addig Sztálin elvtárs „üres és ártalmas” irománynak bélyegezte. S mivel ez utóbbi sokkal döntőbb, sőt, mindent eldöntő volt a Szovjetunióban, Erdman 1920-as évek végére elkészült műve évtizedekig porosodott az asztalfiókban, míg végre 1969-ben bemutathatták, de akkor sem otthon, hanem Svédországban. Nos, az azóta ismét csak eltelt évtizedek szerencsére Sztanyiszlavszkij véleményét igazolják, hisz a színházak előszeretettel játsszák Az öngyilkost. Olyannyira, hogy pár éve az itteni seregszemlén is láthattunk belőle egy adaptációt a Nagyváradi Szigligeti Színház jóvoltából, idén, 2025-ben pedig a fent említett koprodukcióban tárult elénk egy újabb sz...

Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház 2023. március 19-én mutatta be Nyikolaj Vasziljevics Gogol Háztűznéző című drámáját Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás különlegessége, hogy a mű eredeti hét férfi-négy nő leosztásához képest itt a háborús helyzetre való tekintettel hét nő és egy férfi játszik. A kisvárdai szereplés kapcsán Vass Magdolnát kérdeztük, aki az előadásban Ivan Kuzmics barátját, Ilja Fomicsot játssza – férfiszerepet. Sokak számára ismertek az előadás keletkezésének körülményei. Miért éppen a Háztűznézőt választottátok a (majdnem) csak női szereplőgárdához? Ezt a kérdést tulajdonképpen Attilának kéne feltenni. Azon gondolkodtunk, hogy mi az a darab A helység kalapácsa után, amit bemutathatnánk, amit otthon is tudunk játszani. Olyan műre volt szükség, ami mulattat, hiszen otthon nap mint nap nehezen éljük meg a mindennapokat. A célunk az volt, hogy olyan dolgot mutassunk a nézőknek, ami arra a három órára kicsit felüdít, segít elfelejteni a „kinti” dolgokat. Nyi...

Vajon miért van az, hogy a legkeservesebb időkben próbálunk a leginkább kacagni önmagunkon? Hogy akkor szedjük elő a legbanálisabb, legelemibb gyarlóságainkat, szerencsétlenkedéseinket? Gogol Háztűznézőjéből készült a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Nemzeti Színhház koprodukciója, amelyben a félig hontalanná vált társulat színésznői bújtak férfiruhába, azzal a céllal, hogy otthon, Kárpátalján, ezekben a nehéz időkben is tudják játszani a darabot. Ezt láthatta most a kisvárdai közönség a fesztivál második napján, a hivatalos megnyitó után. A játék, a humor minden bizonnyal az emberi lét legfontosabb eszköze a túlélésre, ha már röhögni tudunk a bajunkon, akkor lépést teszünk annak legyőzése felé. Egy ilyen – nem lehet jobb szót találni – abszurd világban, amelyben élünk, nagyon is erősen hozzásegíthet minket a túléléshez, ha kikacagjuk ezt a világot, s benne önmagunkat is. A „clownság” lényege, hogy elpusztíthatatlan, „Mert a fűszálak sose csorbulnak ki,/Csak a kardok, torn...

Petőfi Sándor munkái foglalkoztatják a színházcsinálókat, érdekes módon azonban nem az általa írott egyetlen drámai művet (Tigris és hiéna) veszik elő, hanem nagyobb lélegzetvételű lírai műveit dolgozzák fel, mint A helység kalapácsa, az Apostol, vagy a János vitéz. A helység kalapácsáról tudni kell, hogy ez egy eposzparódia, amely megfelel az eposz műfaji követelményeinek, azonban a mondhatni „alantas”, vagy közönséges, pajzán téma, amiről mesél, már nincs szinkronban az eposz témaválasztásával. A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója érdekesen nyúl ehhez az anyaghoz. Érdekesen, mert a könnyed eposzparódia, az előadás egy pontján súlyos valósággá avanzsál, puskaropogással, légvédelmi szirénákkal, mindeközben pedig direkten reflektál a beregszászi társulat jelenére, majd hirtelen visszaváltozik paródiává, mintha semmi nem történt volna. Egész odáig szöveghűen elevenedik meg az előadás a minimalista kialakítású térben, amelyben csak egy asztal, ...