Ugrás a fő tartalomra

„Valami, ami reményt ad”

Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház 2023. március 19-én mutatta be Nyikolaj Vasziljevics Gogol Háztűznéző című drámáját Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás különlegessége, hogy a mű eredeti hét férfi-négy nő leosztásához képest itt a háborús helyzetre való tekintettel hét nő és egy férfi játszik. A kisvárdai szereplés kapcsán Vass Magdolnát kérdeztük, aki az előadásban Ivan Kuzmics barátját, Ilja Fomicsot játssza – férfiszerepet.

Sokak számára ismertek az előadás keletkezésének körülményei. Miért éppen a Háztűznézőt választottátok a (majdnem) csak női szereplőgárdához?

Ezt a kérdést tulajdonképpen Attilának kéne feltenni. Azon gondolkodtunk, hogy mi az a darab A helység kalapácsa után, amit bemutathatnánk, amit otthon is tudunk játszani. Olyan műre volt szükség, ami mulattat, hiszen otthon nap mint nap nehezen éljük meg a mindennapokat. A célunk az volt, hogy olyan dolgot mutassunk a nézőknek, ami arra a három órára kicsit felüdít, segít elfelejteni a „kinti” dolgokat. Nyilván, a vége szívfacsaró, de az örömszerzés volt a lényeg. Valami, ami reményt ad: hogy a szomorúság mellett ott van a vidámság is. Amikor először megtudtuk, hogy férfiakat fogunk játszani, el sem tudtuk képzelni. Aztán megláttuk a jelmezeket, még akkor is arra gondoltunk, hogy „Hú, így fogunk kinézni? Ennyire férfiasan?”. De azóta, amikor felvesszük őket, rögtön érezzük – másként kell bennük mozogni. Amikor megláttam magam először a tükörben, hirtelen el sem tudtam dönteni, hogy a női vagy a férfi mosdóba menjek.

Mit jelent számodra az előadás mottója, a „csakazértis”?

Nekem Beregszász az otthonom, ahogyan mindannyiunknak. Ha valaki azt mondta volna nekem a háború elején, hogy ezt ennyi ideig tudjuk csinálni, tudunk előadást készíteni, biztos, azt mondtam volna, hogy ez lehetetlen. Még mindig megvan az a nézőréteg, aki bejár a színházba, és ez a „csakazértis” nekem ezt jelenti. Van egy előadásunk, amit egy óvóhelyen is tudunk játszani: amikor meglátjuk a csillogó szemeket, azt mondjuk, hogy még több ilyet, erre van szükség. És nekünk is szükségünk van a nézőkre. Amíg ez nem szűnik meg, ezt csinálnunk kell.

Az előadásban Ilja Fomicsot játszod. Látszólag az egyetlen férfi, aki nem szeretné feleségül venni Agafja Tyihonovnát. Mégis ő az, aki a leginkább keveri a kártyákat. Te, mint színész, milyen motivációt találtál a karakteredben?

Nagy küzdelem volt ez. Nyilván az elején arról van szó, hogy Ilja Fomics saját magának bebizonyítsa, hogy ezt meg tudja csinálni, rá tud beszélni valakit a párkapcsolatra: egy idő után azonban csak az a cél lebeg a szeme előtt, hogy megnősítse a barátját. Lehet, hogy az elején csak – majdnem rosszindulatú – hecc, aztán egyre jobban belekeveredik a dologba. Azt akarja, hogy Ivan Kuzmics is bevallja magának, hogy házasságra van szüksége – tapasztalja meg, hogy milyen az oda-vissza játék, az egymástól való függés.

Milyen emlékezetes emléked van a korábbi évekből Kisvárdáról?

Képek ugranak be. A várról, ahogy csapkodtuk magunkat a szúnyogok miatt, akár játszottunk, akár csak előadást néztünk. Volt egy szállás nagyon közel. Mindegy, hol aludtunk, mert csak annak örültünk, hogy közel vagyunk. Nagyon nagy élet volt itt régen. Most már felgyorsult a világunk, mindenki mindenhova rohan, és természetes, hogy valamelyik társulat csak egy-két napot tud itt tölteni. Jó kis bulik voltak, megnéztük egymást, aztán esténként leültek a csapatok, beszélgettünk, ismerkedtünk. Úgy emlékszem vissza, hogy ez a három-négy nap minden évben nagy élmény volt. Élveztük, hogy egyáltalán itt lehetünk.

Szalánczi Ágota



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...