Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Már az a pillanat is az előadás részévé válik, amikor megkérnek minket, kapcsoljuk ki vagy legalább halkítsuk le a telefonjainkat azzal, hogy nagyon erős felütésként hozzáteszik, hogy „ugye tudjátok, hova kell rakni az ikszet”. A legutóbbi választások után ugyanis a budai buborékból kiszabadult értelmiség szavazatszámlálóként a minden háta mögül tudósított arról, hogy a nyomor nemhogy valóság, de durvább, mint hinnénk. Hogy már egy zsák krumpli se kell az ikszhez. A győzelem garantált, meg ugye a mutyi is. Schwechtje Mihály nak, sajnos, nem kellett sokat gondolkodni a történeten, amikor leforgatta az Aki bújt, aki nem című rövidfilmet, mely alapján ez a dráma is készült, mert a valóság tálcán kínálta magát. Mert vannak olyan falvak, ahol a cigánytelepen néhány adag herbál áráért adják el a gyerekeket. És olyan magabiztosan hitegeti magát a falu „jóravaló” népe, hogy jobb életük lesz majd Svájcban, hogy még egy visszaszökő gyereklány segélykiáltása sem zökkenti ki őket a megnyugtató fél...