Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Képzelt beteg címkéjű bejegyzések megjelenítése

Molière: A szerző halála

A Molière-kultusz meghatározó része a szerző Napkirállyal való különös kapcsolata mellett utolsó drámája és halála körülményeinek összefonódása. A legtöbben tudjuk, hogy Molière a Képzelt beteg című darabjának egyik előadásán – melyben a címszereplő hipochondert játszotta – rosszul lett, és még azon az éjszakán meghalt. Herczeg T. Tamás Molière-ciklusának utolsó előadásában ennek a legendának állít emléket a Képzelt beteg-rendezésével, melyet 2024 májusában mutattak be a Szegedi Pinceszínházban. Az előadást az az életigenlés hatja át, melyet csak egy olyan ember narratívájából ismerhetünk meg, aki halálfélelmében hajszolja magát saját végzetébe. A gyógyíthatatlan betegségek csak a körülmény, ami mindent áthat: Argan (Cserna Antal) környezete akkor fordul ellene, és kezdi a mindent átható színjátékot, mikor a családfő bejelenti, hogy lányát, Angelikát (Cserna Lulu) a híres orvos fiához, Le Foch Tamáshoz (Irsai Farkas László) kívánja feleségül adni, ami rajta kívül senkinek nem áll érde...

„Nagy szabadságot kaptam”

Molière vígjátékait időről időre újabb köntösben hallhatja a közönség a magyar színpadokon. A Szegedi Pinceszínház Képzelt beteg című előadásának dramaturgjával, Czene-Polgár Donáttal, harmadéves dramaturg szakos hallgatóval beszélgettünk. Gyakori jelenség, hogy a klasszicista Molière drámáit a színházak átírt, átdolgozott formában viszik színre. Mesélnél egy kicsit a szövegmunka folyamatáról? Milyen irányok mentén alakult a szöveg, mi volt a célkitűzés? A szöveg a következőképpen alakult. Később lettem a folyamat részese, mivel Herczeg Tamás, a darab rendezője már elkezdett dolgozni az anyagon, amikor a segítségemet kérte a munkafolyamatban, így aztán közösen dolgoztunk a szövegkönyvön (húzás, átírás). A rendező már többször foglalkozott a szerző drámáival, és a legtöbb esetben Parti Nagy Lajos fordításait használta (illetve Petri-fordítást a Don Juan esetében). Így ezeknek az átiratoknak a világa, az ezekre jellemző nyelvi bravúr volt szimpatikus a számára és ezt igyekeztünk szem el...

„Találkozzunk Kisvárdán!” – kisfilm-ajánlókkal hangolódunk

Idén is elindult a Találkozzunk Kisvárdán! című interjúsorozat, amely személyes megszólalásokon keresztül mutatja be a versenyprogram előadásait, az alkotókat és az ő színházi világaikat. A kisfilmek célja, hogy a fesztivál előadásait és alkotóit közelebb hozza a közönséghez – még a találkozás előtt. Az első kisfilm vendége a Zentai Magyar Kamaraszínház társulata , akik Hangyabefőtt című előadásukat hozzák el Kisvárdára. Dévai Zoltán igazgató és Mezei Kinga művészeti vezető mesélnek arról, mit jelent vajdasági történeteket színpadra vinni, és hogyan fonódik össze a helyi közösség múltja és jelene a színházi munkával. Az előadás filozofikus hangvételű, mitikus elemekkel átszőtt családi mesejáték, amely egy meseregényből nőtte ki magát színpadi produkcióvá. Dedovity Tomity Lea, az előadás narrátora arról is beszél, milyen sokféle szerepben jelenik meg a darabban – egyszerre hangyászlány, New York-i kislány és mesélő –, valamint arról, mit jelent számára Zentán játszani, és a társulat ta...