Ugrás a fő tartalomra

„Találkozzunk Kisvárdán!” – kisfilm-ajánlókkal hangolódunk

Idén is elindult a Találkozzunk Kisvárdán! című interjúsorozat, amely személyes megszólalásokon keresztül mutatja be a versenyprogram előadásait, az alkotókat és az ő színházi világaikat. A kisfilmek célja, hogy a fesztivál előadásait és alkotóit közelebb hozza a közönséghez – még a találkozás előtt.

Az első kisfilm vendége a Zentai Magyar Kamaraszínház társulata, akik Hangyabefőtt című előadásukat hozzák el Kisvárdára. Dévai Zoltán igazgató és Mezei Kinga művészeti vezető mesélnek arról, mit jelent vajdasági történeteket színpadra vinni, és hogyan fonódik össze a helyi közösség múltja és jelene a színházi munkával. Az előadás filozofikus hangvételű, mitikus elemekkel átszőtt családi mesejáték, amely egy meseregényből nőtte ki magát színpadi produkcióvá.

Dedovity Tomity Lea, az előadás narrátora arról is beszél, milyen sokféle szerepben jelenik meg a darabban – egyszerre hangyászlány, New York-i kislány és mesélő –, valamint arról, mit jelent számára Zentán játszani, és a társulat tagjának lenni.


 
A második kisfilm a nagyváradi Szigligeti Ede Színház Mandragóra című előadását mutatja be. A klasszikus Machiavelli-komédia ezúttal egy westernkocsma világába helyezve kel életre. Hunyadi István rendező – aki maga is játszik az előadásban – így fogalmaz: „Ilyen az életünk. Átvernek, átverünk – ha akarjuk, ha nem.” A darab humorát és meglepetéseit a zene, a látványvilág, sőt a díszítők játékba emelése is gazdagítja.

Háy János író arról is mesél, hogyan találkozott először a Mandragórával, és hogyan lehet úgy színpadra állítani, hogy az valóban nevettet – miközben tükröt is tart elénk.
Szigyártó Johanna két, egymástól igen különböző nőalakot formál meg: egy tiszta hitét őrző fiatal lányt, valamint egy sántikáló bárénekesnőt – azt is megfogalmazza, miért ez a kedvenc előadása.



„A környezetünk betegít meg minket, vagy mi magunkat?” – Ez a kérdés a Szegedi Pinceszínház előadásának egyik központi témája is.
Herczeg T. Tamás színházrendező, egyetemi docens mesél arról, miért épp Molière Képzelt beteg című klasszikusát választotta, és hogyan értelmezte újra a darabot. Kiderül az is, milyen különleges szerepet kap maga Molière az előadásban – nemcsak szerzőként, hanem mintha jelen is lenne…
Czene-Polgár Donát dramaturg a közös alkotómunkáról beszél: hogyan zajlott az együttgondolkodás, és miként tud kapcsolódni ehhez a történethez a fiatalabb generáció.
A beszélgetésben Herczeg T. Tamás arról is szót ejt, mit jelent számára Kisvárda, és hogyan tekint Molière-re mint színházi vállalkozóra és örökérvényű alkotóra.



A Találkozzunk Kisvárdán! videóinterjúsorozat segítségével a fesztivál szervezői lehetőséget teremtenek arra, hogy a közönség már a nyitó pillanatok előtt személyesebb kapcsolatot alakíthasson ki a produkciókkal és alkotóikkal. Mészáros Katalin és Szirti Anina kisfilmjei a Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiváljának előadásait és művészeit úgy mutatják be a nézőknek, hogy azok világát és az alkotók gondolatait is megismerhessék – ezzel megalapozva az élő találkozás élményét, és már a kezdetektől gazdagítva a fesztiváli élményt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...