Ugrás a fő tartalomra

„Találkozzunk Kisvárdán!” – kisfilm-ajánlókkal hangolódunk

Idén is elindult a Találkozzunk Kisvárdán! című interjúsorozat, amely személyes megszólalásokon keresztül mutatja be a versenyprogram előadásait, az alkotókat és az ő színházi világaikat. A kisfilmek célja, hogy a fesztivál előadásait és alkotóit közelebb hozza a közönséghez – még a találkozás előtt.

Az első kisfilm vendége a Zentai Magyar Kamaraszínház társulata, akik Hangyabefőtt című előadásukat hozzák el Kisvárdára. Dévai Zoltán igazgató és Mezei Kinga művészeti vezető mesélnek arról, mit jelent vajdasági történeteket színpadra vinni, és hogyan fonódik össze a helyi közösség múltja és jelene a színházi munkával. Az előadás filozofikus hangvételű, mitikus elemekkel átszőtt családi mesejáték, amely egy meseregényből nőtte ki magát színpadi produkcióvá.

Dedovity Tomity Lea, az előadás narrátora arról is beszél, milyen sokféle szerepben jelenik meg a darabban – egyszerre hangyászlány, New York-i kislány és mesélő –, valamint arról, mit jelent számára Zentán játszani, és a társulat tagjának lenni.


 
A második kisfilm a nagyváradi Szigligeti Ede Színház Mandragóra című előadását mutatja be. A klasszikus Machiavelli-komédia ezúttal egy westernkocsma világába helyezve kel életre. Hunyadi István rendező – aki maga is játszik az előadásban – így fogalmaz: „Ilyen az életünk. Átvernek, átverünk – ha akarjuk, ha nem.” A darab humorát és meglepetéseit a zene, a látványvilág, sőt a díszítők játékba emelése is gazdagítja.

Háy János író arról is mesél, hogyan találkozott először a Mandragórával, és hogyan lehet úgy színpadra állítani, hogy az valóban nevettet – miközben tükröt is tart elénk.
Szigyártó Johanna két, egymástól igen különböző nőalakot formál meg: egy tiszta hitét őrző fiatal lányt, valamint egy sántikáló bárénekesnőt – azt is megfogalmazza, miért ez a kedvenc előadása.



„A környezetünk betegít meg minket, vagy mi magunkat?” – Ez a kérdés a Szegedi Pinceszínház előadásának egyik központi témája is.
Herczeg T. Tamás színházrendező, egyetemi docens mesél arról, miért épp Molière Képzelt beteg című klasszikusát választotta, és hogyan értelmezte újra a darabot. Kiderül az is, milyen különleges szerepet kap maga Molière az előadásban – nemcsak szerzőként, hanem mintha jelen is lenne…
Czene-Polgár Donát dramaturg a közös alkotómunkáról beszél: hogyan zajlott az együttgondolkodás, és miként tud kapcsolódni ehhez a történethez a fiatalabb generáció.
A beszélgetésben Herczeg T. Tamás arról is szót ejt, mit jelent számára Kisvárda, és hogyan tekint Molière-re mint színházi vállalkozóra és örökérvényű alkotóra.



A Találkozzunk Kisvárdán! videóinterjúsorozat segítségével a fesztivál szervezői lehetőséget teremtenek arra, hogy a közönség már a nyitó pillanatok előtt személyesebb kapcsolatot alakíthasson ki a produkciókkal és alkotóikkal. Mészáros Katalin és Szirti Anina kisfilmjei a Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiváljának előadásait és művészeit úgy mutatják be a nézőknek, hogy azok világát és az alkotók gondolatait is megismerhessék – ezzel megalapozva az élő találkozás élményét, és már a kezdetektől gazdagítva a fesztiváli élményt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...