Szentivánéji álom a nappaliban

Mintha a pokol kapuja nyílna meg. Az általában zárt, két szárnyú ajtó váratlanul kitárul, láthatóvá téve ezzel a lépcsőház falát. Nyugtalanítóan hosszú pillanatok telnek el addig, amíg megjelenik a Sárkány család Szobalánya (Benő Kinga), kezében hol hatalmas kést, hol bárdot tartva. A Szobalány földöntúlira torzított hangon jelenti be a vendégeket, sőt egy alkalommal hatalmas nyulat tálal fel a háziaknak. A német expresszionista film ijesztő miliőjét és a galád Addams Family világát idézi a szituáció. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában a reálisnak tűnő szituációk a valóságtól elemeltek lesznek. Ez utóbbi jellegzetesség az oka az előadás humoros lendületének.

Keresztes Attila rendezése Molnár Ferenc A doktor úr címmel írt vígjátékából a 20. századi magyar dráma által agyonhasznált polgári nappaliban játszódik. Azonban a fekete-fehér színekben pompázó helyiség ezúttal jóval több a megszokottnál, hiszen a nappaliba belépő személyekből előtörnek a mélyre rejtett, a polgári világban szégyellt vágyaik. Sárkányné (Kádár Noémi) Csató (Rózsa László) fogalmazó úrral készül félre lépni. A vizsgára készülő Lenkének (Kiss Bora) Bertalan (Tamás Fábián Csanád) a szerelmese. Marosinénak (Fodor Piroska) teljesen mindegy, csak végre valaki tévedjen már a szobájába.

Dr. Sárkány ügyvéd egy őrült éjszakán elvegyülni igyekszik az alvilág bugyraiban, míg Puzsér, a betörő éppen az őt már tizennyolc alkalommal a börtöntől megmentő jogi képviselőjét készül kirabolni. Minden későbbi félreértésnek ez az alapja.

A doktor úr előadása két elemi erejű alakításra alapoz.

Galló Ernő nagy slemil a minden hájjal megkent tolvaj, Puzsér szerepében. A verbalitás és a gesztusok tökéletesen kiegészítik egymást a színész játékában. Sohasem sok az, amit csinál. A tehetséges, intellektuálisan a környezete fölé magasodó Puzsér, amennyiben szerencsésebben alakul az élete, lehetne ügyvéd, akár dr. Sárkány.

Galló szerepformálását nem az jellemzi elsősorban, hogy játssza, vagy éli a szerepét. A színész pillanatnyi kihagyás nélkül vibrál a publikum tagjainak látóterében. Szünet nélkül mozog mindene. A lépteket óvatos osonás váltja fel. Főleg az első felvonásbeli játékára jellemző, hogy nem egyszerűen megy, hanem maga elé rakja a lábait, vagy rézsútosan, esetleg cikk-cakkban halad. Galló olykor akrobatikus képességeket árul el, ha kell cigánykereket vet, ha a helyzet úgy hozza, partra vetett halként mozogva húzza alá az elhangzottakat. Olyan nincs, hogy az elhivatott betörőnek ne a munkája járjon az eszében. Állandóan résen van, hiszen retteg a lebukástól. Komikusan tör elő Puzsérból a kispolgár, hiába nincs már becsülete, azért a Bertalan alsónadrágjából kitüremkedő hímtag őszintén megijeszti és felháborítja.

Az alakítás tisztelgés (is) a két világháború magyar filmjének halhatatlan komikusa, Kabos Gyula előtt, aki annyi embert nevettetett meg, de ő maga sohasem mosolyodott el. Galló neurotikusan csapongó dikciójában felbukkannak Kabos jellegzetes intonációjának nyomai. Puzsér ilyenkor zártabb szájjal ejti hektikus szavait. Ezért eleinte tisztán érthető minden, majd hirtelen gyorsul a beszéd tempója. Előfordul nemegyszer, hogy a mondat kellős közepén, a nagy elődhöz hasonlóan, pikareszk módon elfogy a beszélő levegője. A fújtatások után, a nyelvi egység végén dől csak el, hogy a mondat kérdés-e, vagy sem.

A másik főszereplő a Singert alakító Bokor Barna. Ebben a speciális zenés darabban a gyakran dalra fakadó szereplők tátognak, és a zenekarba ültetett Singer énekel helyettük. Bokor tucatnyi, jól egyénített hangon képes dalra fakadni. Az érzékiség, az erotika a közös a változatos énekhangjaiban.

Nagyon magasra teszi a lécet az első felvonás, amelyben a szövegen is erősen látszik, hogy Szabó Réka dramaturg az abszurdhoz közelíti a párbeszédeket. Általánosságban a következő két rész veszít a lendületből, de összességében példamutató a társulati összjáték.

A doktor úr zenés vígjátékként Kellér Dezső dalszövegeivel és Zerkovitz Béla muzsikájával hozza a műfajhoz fűződő elvárásainkat, hiszen önfeledten nevetünk az egyszerre reális és groteszk történeten. Minden sikeres ügyvéd mögött ott egy Puzsér, mondja a betörő, és mennyire igaza van. A doktor úr előadása hangsúlyozza, hogy a mindenkori regnáló hatalom által törvényesnek elfogadott üzleti érdekszférák összefonódása alvilági csoportokkal legalább oly megbonthatatlan 2022-ben, mint volt 1902-ben, a darab keletkezésekor.

Szekeres Szabolcs

Képek: Tugya Vilmos

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Keresés ebben a blogban