Ugrás a fő tartalomra

Szentivánéji álom a nappaliban

Mintha a pokol kapuja nyílna meg. Az általában zárt, két szárnyú ajtó váratlanul kitárul, láthatóvá téve ezzel a lépcsőház falát. Nyugtalanítóan hosszú pillanatok telnek el addig, amíg megjelenik a Sárkány család Szobalánya (Benő Kinga), kezében hol hatalmas kést, hol bárdot tartva. A Szobalány földöntúlira torzított hangon jelenti be a vendégeket, sőt egy alkalommal hatalmas nyulat tálal fel a háziaknak. A német expresszionista film ijesztő miliőjét és a galád Addams Family világát idézi a szituáció. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában a reálisnak tűnő szituációk a valóságtól elemeltek lesznek. Ez utóbbi jellegzetesség az oka az előadás humoros lendületének.

Keresztes Attila rendezése Molnár Ferenc A doktor úr címmel írt vígjátékából a 20. századi magyar dráma által agyonhasznált polgári nappaliban játszódik. Azonban a fekete-fehér színekben pompázó helyiség ezúttal jóval több a megszokottnál, hiszen a nappaliba belépő személyekből előtörnek a mélyre rejtett, a polgári világban szégyellt vágyaik. Sárkányné (Kádár Noémi) Csató (Rózsa László) fogalmazó úrral készül félre lépni. A vizsgára készülő Lenkének (Kiss Bora) Bertalan (Tamás Fábián Csanád) a szerelmese. Marosinénak (Fodor Piroska) teljesen mindegy, csak végre valaki tévedjen már a szobájába.

Dr. Sárkány ügyvéd egy őrült éjszakán elvegyülni igyekszik az alvilág bugyraiban, míg Puzsér, a betörő éppen az őt már tizennyolc alkalommal a börtöntől megmentő jogi képviselőjét készül kirabolni. Minden későbbi félreértésnek ez az alapja.

A doktor úr előadása két elemi erejű alakításra alapoz.

Galló Ernő nagy slemil a minden hájjal megkent tolvaj, Puzsér szerepében. A verbalitás és a gesztusok tökéletesen kiegészítik egymást a színész játékában. Sohasem sok az, amit csinál. A tehetséges, intellektuálisan a környezete fölé magasodó Puzsér, amennyiben szerencsésebben alakul az élete, lehetne ügyvéd, akár dr. Sárkány.

Galló szerepformálását nem az jellemzi elsősorban, hogy játssza, vagy éli a szerepét. A színész pillanatnyi kihagyás nélkül vibrál a publikum tagjainak látóterében. Szünet nélkül mozog mindene. A lépteket óvatos osonás váltja fel. Főleg az első felvonásbeli játékára jellemző, hogy nem egyszerűen megy, hanem maga elé rakja a lábait, vagy rézsútosan, esetleg cikk-cakkban halad. Galló olykor akrobatikus képességeket árul el, ha kell cigánykereket vet, ha a helyzet úgy hozza, partra vetett halként mozogva húzza alá az elhangzottakat. Olyan nincs, hogy az elhivatott betörőnek ne a munkája járjon az eszében. Állandóan résen van, hiszen retteg a lebukástól. Komikusan tör elő Puzsérból a kispolgár, hiába nincs már becsülete, azért a Bertalan alsónadrágjából kitüremkedő hímtag őszintén megijeszti és felháborítja.

Az alakítás tisztelgés (is) a két világháború magyar filmjének halhatatlan komikusa, Kabos Gyula előtt, aki annyi embert nevettetett meg, de ő maga sohasem mosolyodott el. Galló neurotikusan csapongó dikciójában felbukkannak Kabos jellegzetes intonációjának nyomai. Puzsér ilyenkor zártabb szájjal ejti hektikus szavait. Ezért eleinte tisztán érthető minden, majd hirtelen gyorsul a beszéd tempója. Előfordul nemegyszer, hogy a mondat kellős közepén, a nagy elődhöz hasonlóan, pikareszk módon elfogy a beszélő levegője. A fújtatások után, a nyelvi egység végén dől csak el, hogy a mondat kérdés-e, vagy sem.

A másik főszereplő a Singert alakító Bokor Barna. Ebben a speciális zenés darabban a gyakran dalra fakadó szereplők tátognak, és a zenekarba ültetett Singer énekel helyettük. Bokor tucatnyi, jól egyénített hangon képes dalra fakadni. Az érzékiség, az erotika a közös a változatos énekhangjaiban.

Nagyon magasra teszi a lécet az első felvonás, amelyben a szövegen is erősen látszik, hogy Szabó Réka dramaturg az abszurdhoz közelíti a párbeszédeket. Általánosságban a következő két rész veszít a lendületből, de összességében példamutató a társulati összjáték.

A doktor úr zenés vígjátékként Kellér Dezső dalszövegeivel és Zerkovitz Béla muzsikájával hozza a műfajhoz fűződő elvárásainkat, hiszen önfeledten nevetünk az egyszerre reális és groteszk történeten. Minden sikeres ügyvéd mögött ott egy Puzsér, mondja a betörő, és mennyire igaza van. A doktor úr előadása hangsúlyozza, hogy a mindenkori regnáló hatalom által törvényesnek elfogadott üzleti érdekszférák összefonódása alvilági csoportokkal legalább oly megbonthatatlan 2022-ben, mint volt 1902-ben, a darab keletkezésekor.

Szekeres Szabolcs
Képek: Tugya Vilmos


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fontos a biztonság megteremtése - Az ügyelői munka egy kis töredéke

A Kisvárdai Fesztivál ötödik napján a nagyváradi Szigligeti Színház Az öngyilkos című előadását láthatta a közönség. Lapunk ennek apropóján az előadás ügyelőjével, Vajda Zoltán nal beszélgetett. Mióta dolgozik a színházban ügyelőként? Tavaly ősszel ünnepeltem a 25 éves színrelépésemet. ’96 őszén kerültem a nagyváradi Szigligeti Színházhoz, az első néhány évben díszítőként dolgoztam, azután volt egy üresedés az ügyelői poszton, és körülbelül 2000 óta ügyelőként tevékenykedem. Mai nappal zárom a 26. színházi évadomat. Van különbség egy romániai és egy magyar ügyelő munkája között? Elég jelentős különbség van a romániai és a magyarországi ügyelői munkakör meghatározásában. Romániában nem létezik a rendezőasszisztensi munkakör, az oda tartozó feladatokat – jobb híján – az ügyelő tölti be. Romániában az ügyelő írja ki a napi próbatáblát, a rendezővel egyeztetve. Ez úgy tudom Magyarországon inkább a rendezőasszisztens dolga, és az ügyelő mezei dolgozóként odajárul a próbatáblához, onnan tudj

Rammstein-tribute koncert Szatmárnémetiben

Georg Büchner Woyzeck című, eredetileg töredékes darabját vitte színpadra idén tavasszal Albu István, a Figura Stúdió Színház vezetője. A rendező Szatmárnémetiben dolgozott a Harag György Társulattal. A különleges feldolgozásban megszólaló előadást az eredeti helyszínen, a szatmárnémeti teátrumban láthatta a fesztivál szakmai közönsége. A rendezőt a kivitelezésről és erről a rendhagyó fesztiválhelyzetről is kérdeztük. Az előadásban fontos szerepet kapott a zene. Ez kiindulópont volt már a kezdeti fázisban is vagy később alakult így? Mindenképpen kiindulópont volt. A Woyzeck ötlete Nagy Csongor Zsolthoz kötődik. Mikor játszott nálunk Gyergyóban a Három nővérben, már akkor beszéltük, hogy jó lenne egy Woyzecket színre vinni közösen. Utána valahogy beugrott, hogy a szatmári színészek jól zenélnek. Sokan olyanok, akik önszorgalomból kikupálták magukat zenei téren. Az egész történet valamiért nekem a Rammsteinnel társult, így válogattuk tudatosan a zeneszámokat is. Fontos elemei a történetn