Ugrás a fő tartalomra

Új kulturális impulzusok


Két koprodukciós előadással vendégeskedik a Soproni Petőfi Színház idén Kisvárdán, a Csallóközi Csavar Színházzal közös Peer Gynt, és a Zentai Magyar Kamaraszínházzal, illetve a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal együtt létrehozott Római karnevál is szerepel a versenyprogramban. Pataki András igazgatót először a teátrum jelenlegi helyzetéről kérdeztük. 

Az évadunkat jelentősen átírta a pandémia, két előadásunkat egyáltalán nem tudtuk bemutatni, a Stabat Mater című táncművet (aminek Alekszej Batrakov és Demcsák Ottó a koreográfusa) elhalasztottuk és A padlás című musicalt is, ezeket terveink szerint a következő szezonban játsszuk majd. Az egyetlen szerencsénk, hogy a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház, mint helyszín, olyan lehetőség, ami megkönnyítette a nézőkkel való kapcsolattartást ebben a nehéz időszakban: nagyszabású gálát mutattunk be itt nekik, és augusztus közepére a bérletes „tartozásainkat” is leróttuk. Játszani fogjuk folyamatosan a Zentai Magyar Kamaraszínházzal és a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciónkat, Hubay Miklós Római karneválját, ami Lánczy Maritnak, a Nemzeti Színház művészének állít emléket, akit az ötvenes években meghurcoltak. Ráadásul olyan fantasztikus színésznővel, Farkas Ibolyával a főszerepben, aki immár a 61. évadát kezdi a pályáján. Nagy öröm, hogy a sikeres zentai és marosvásárhelyi bemutatkozások után harmincötös szériában játszhatjuk majd ezt a soproni színházban is. Készül még Csiszár Imre rendezésében Németh László Széchenyi című drámája is, Széles Tamás és Kovács Frigyes főszereplésével.

Elég sok koprodukciós előadást készít a soproni színház. Ez miért fontos a teátrumnak?

Küldetésünknek érezzük, hogy a határon átnyúló együttműködéseket erősítsük, de országon belüli partnerekkel is készítünk együtt előadásokat. Azt gondolom, hogy a gazdasági előnyökön túl, minden ilyen kulturális egymásra találás, vagy összeadódás növeli, sőt, meghatványozza a produkciók értékét. A más műhelyekkel való találkozás mindig új kulturális impulzusokat hoz.

A Peer Gynt nagyon komplex előadás, technikailag is. Mennyire lesz nehéz átültetni a kisvárdai térbe?

Kisvárdán már évek óta téma ez, hogy hogyan nem lehet megvalósítani ott előadásokat. A Peer Gynt sem pontosan olyan lesz, mint otthon, forgót viszünk, átalakítjuk arra a térre, rengeteg műszaki kihívásnak kell megfeleljünk. Ugyanakkor úgy gondolom, nem erről kell szólnia az ottlétünknek. Sokkal inkább arról, hogy találkozni tudjanak magyarországi és határon túli művészek, társulatok, hiszen nagyon inspirálóak ezek a szakmai találkozások. Több mint harmincadjára történik meg a fesztivál, ez már történelem. Az én emlékezetemben is felkavaró emlékeket idéz, ha visszagondolok a kilencvenes évek közepére, amikor fiatalon itt néztem például Vlad Mugur valamelyik előadását. Évtizedekkel ezelőtti élmények kavalkádja jön elő mindig, ha Kisvárdára jövök.

Ungvári Judit 

Kép: Kerezsi Béla

Az interjú a Kisvárdai Lapok 2020. 08. 24. számában jelent meg. Szerkesztő: Ungvári Judit; Felelős kiadó: Nyakó Béla

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...