Ugrás a fő tartalomra

Bemutatjuk az idei év zsűritagjait!



Csuja László, Sára Sándor-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, színházi rendező:

Kilenc hónap háború című egészestés dokumentumfilmje egy kárpátaljai magyar katonát követ az orosz-ukrán fegyveres konfliktusban, Virágvölgy című első játékfilmje elnyerte a Karlovy Vary Filmfesztiválon a zsűri díját, majd számos nemzetközi filmfesztiválon szerepelt sikerrel, Szelíd című második játékfilmjét első magyar filmként a Sundance Filmfesztivál mutatta be 2022-ben. A 2007-2013. között aktív Erdélyi Vándorszínház alapítója, dolgozott rendezőként a Maladype Színházban, a Vígszínházban, a MU Színházban, illetve a Figura Stúdió Színházban.



Hajdu Imelda, színművész:

Szülőhelye Csíkszereda, alapvető tanulmányait is itt végezte, majd a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színművész szakán diplomázott. Dolgozott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Tompa Miklós társulatánál, a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, a Yorick Stúdiószínházban, a Miskolci Csodamalom Bábszínházban és a Miskolci Nemzeti Színházban, jelenleg a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja. Nyert már díjat a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján is, így nem először jár a városban.




Herczeg T. Tamás, színházrendező, művészeti menedzser, egyetemi oktató:

Művészeti menedzserként a színházi intézményrendszer struktúráinak valamennyi területén – prózai, és zenés színház, egy-, vagy többtagozatú intézmény, repertoár-, vagy befogadószínház, a nyári fesztiválok és a független szcéna működése – gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezem. Színházrendezőként és kreatív producerként is vállalok feladatokat. A Színház - és Filmművészeti Egyetem, egyetemi adjunktusa és osztályvezető tanára vagyok. Szakmai pályafutásom hosszú időszaka kötődik nyári színházi fesztivál szervezéséhez, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójaként dolgoztam. Két évvel ezelőtt alkotóként az általam rendezett Molière: Úrhatnám polgár-előadással nyitotta meg szezonját a kisvárdai fesztivál, megtisztelő lehetőség most a szakmai zsűriben közreműködni. Magam is „határon túl” a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végeztem tanulmányaimat, így nagy szakmai kíváncsisággal várom az előadásokat, a különleges szemlét, amely egyedülálló módon, szinte teljes vertikumában mutatja be a magyar színházakat.



Török Viola, rendező, a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetője:

Kolozsvárott muzikológia, zongora és zenepedagógia szakon végeztem, majd a Müncheni Tudományegyetemen folytattam zene- és színháztudományi tanulmányokat és elvégeztem a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rendezői szakát is. Színpadi munkáim között szerepelnek William Shakespeare, Vörösmarty Mihály, Balassi Bálint, Molière, Matei Vișniec, Euripidész, Jean Genet: és Tamási Áron darabjai is. Sajátos színt képviselünk a Spectrum Színházzal a magyar színházi palettán. Célunk az értékek újraértékelése, amit rendezőként is nagyon fontosnak tartok a posztmodern korszak vége felé. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja már korábban is lehetőséget adott, hogy láthassam, hol tartanak a különböző színházak az új irányzatok, kísérletezések, arculatépítés, paradigma-váltás, szórakoztatás vagy kulturális misszió felvállalása szempontjából. Személyesen nagyon kíváncsi vagyok, hol tart 2022-ban ez a megújulási folyamat, hiszen a magyar színházak mindig követték az európai modern irányzatokat, miközben megőrizték saját egyéniségük színeit.




Zalán Tibor, költő, író, drámaíró, dramaturg:

Az a szerencsés helyzetű költő, prózaíró, aki drámák szerzőjeként is ismert és elismert; több mint negyedszázada színházakban (Kolibri Színház, Griff Bábszínház, Békéscsabai Jókai Színház) dolgozik, tehát közelről látja a takarásokat, a zsinórpadlást – és a színház büfék süllyesztőit is. Nem mellékes elfoglaltság, hétvégi kirándulás tehát számára a drámaírás, illetve a színpadközeli munkálkodás. Az is a teátrumi világhoz köti, hogy dráma- és színháztörténetet, valamint – amennyire a hallgatói szint megengedte – drámaelméletet és dramaturgiát tanított éveken keresztül egyetemeken, színészképző intézményekben. Színházi bemutatóinak a száma – határon innen és túl – meghaladja a százat. Számtalan fesztiválon vett részt, zsűrizett a Deszka Fesztiválon, illetve a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján is. Egyik válogatója volt a 2019-es POSZTnak. A fesztiválokkal szemben – ahogy arról többször is írt – nem kevés averziója van, de ezeket a színházi fesztiválok rendre békévé és elismerő szeretetté oldják benne…
















Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...