Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Június 20. és 28. között újra színjátszók vették birtokukba Kisvárdát. Határainkon túli és anyaországi magyar társulatok, valamint színházi alkotónak készülő fiatalok részvételével zajlott a Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválja, amely idén is sokrétű programmal és színházi kísérletező kedvvel várta a közönséget. A fesztivál versenyprogramjában tizennyolc előadás, három végzős vagy nem régen diplomázott színinövendék bemutatkozása, három versenyen kívüli előadás, köztük Meister Éva Víziboszorkány című monodrámája, valamint a Várszínházi Esték nyolc produkciója kapott helyet. Szinte mesterkurzussá izmosodott az előző napi előadásokról való beszélgetés alkalmát kínáló Szakmai Klub. A színpadra alkotás különféle mesterségeiben jártas meghívottak osztották meg véleményüket az alkotókkal, az érdeklődő felnőtt közönséggel, s legelsősorban azokkal a magyar egyetemi hallgatókkal, akik színésznek, rendezőnek, dramaturgnak vagy szakíróknak készülődnek határon innen és túl. A programot work...

A Molière-kultusz meghatározó része a szerző Napkirállyal való különös kapcsolata mellett utolsó drámája és halála körülményeinek összefonódása. A legtöbben tudjuk, hogy Molière a Képzelt beteg című darabjának egyik előadásán – melyben a címszereplő hipochondert játszotta – rosszul lett, és még azon az éjszakán meghalt. Herczeg T. Tamás Molière-ciklusának utolsó előadásában ennek a legendának állít emléket a Képzelt beteg-rendezésével, melyet 2024 májusában mutattak be a Szegedi Pinceszínházban. Az előadást az az életigenlés hatja át, melyet csak egy olyan ember narratívájából ismerhetünk meg, aki halálfélelmében hajszolja magát saját végzetébe. A gyógyíthatatlan betegségek csak a körülmény, ami mindent áthat: Argan (Cserna Antal) környezete akkor fordul ellene, és kezdi a mindent átható színjátékot, mikor a családfő bejelenti, hogy lányát, Angelikát (Cserna Lulu) a híres orvos fiához, Le Foch Tamáshoz (Irsai Farkas László) kívánja feleségül adni, ami rajta kívül senkinek nem áll érde...

Molière vígjátékait időről időre újabb köntösben hallhatja a közönség a magyar színpadokon. A Szegedi Pinceszínház Képzelt beteg című előadásának dramaturgjával, Czene-Polgár Donáttal, harmadéves dramaturg szakos hallgatóval beszélgettünk. Gyakori jelenség, hogy a klasszicista Molière drámáit a színházak átírt, átdolgozott formában viszik színre. Mesélnél egy kicsit a szövegmunka folyamatáról? Milyen irányok mentén alakult a szöveg, mi volt a célkitűzés? A szöveg a következőképpen alakult. Később lettem a folyamat részese, mivel Herczeg Tamás, a darab rendezője már elkezdett dolgozni az anyagon, amikor a segítségemet kérte a munkafolyamatban, így aztán közösen dolgoztunk a szövegkönyvön (húzás, átírás). A rendező már többször foglalkozott a szerző drámáival, és a legtöbb esetben Parti Nagy Lajos fordításait használta (illetve Petri-fordítást a Don Juan esetében). Így ezeknek az átiratoknak a világa, az ezekre jellemző nyelvi bravúr volt szimpatikus a számára és ezt igyekeztünk szem el...

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Angyal szállt le Babilonba című előadása kíméletlenül szemünkbe vágja a hatalmi játszmák manipulációit és azt is, hogy ezeknek mi az ára. A színpad az első részben tele van szeméttel. Rengeteg papírdarab szimbolizálja a mocskot, amiben élünk. Bartha József tere mégis olyan, mint egy képzőművészeti alkotás. A vetítés pedig filmes eszközzel is erősíti az egyébként is markáns látványt. (Video: Rancz András). Friedrich Dürrenmatt 1953-ban írta az Angyal szállt le Babilonba című darabját. Néhány évvel a második világháború után, a holokauszt borzalmait követően. A mostani, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában használt szövegváltozat nagyon frissnek hat, több vendégszöveget is tartalmaz (Dramaturg: Dálnoky Réka). Bocsárdi László rendezése pedig rendkívül szembesítő és hatásos. A politika sátáni arcát mutatja, egy olyan helyen történik a cselekmény, ahová hiába szállt le az angyal, a lakói nem méltók a megváltásra. A „pufók” angyal az el...

Az Angyal szállt le Babilonba című előadással érkező sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház egy erősen rétegelt, összetett előadást mutatott be a fesztiválközönségnek. A Nebukadnecárt, Babilónia királyát alakító Mátray Lászlóval többek között a téma aktualitásáról és a szerepformálás nehézségeiről beszélgettünk. Friedrich Dürrenmatt azonos című drámája szatíra, amely groteszk eszközökkel is dolgozik. Miért lehet ma is érvényes, illetve mi alapján eshetett a választás erre a drámára? Ez a választás nem tőlünk, színészektől indult, hanem Bocsárdi László rendezőtől. De úgy érzem, benne van a levegőben mindaz, amiről ez a darab szól: a hatalmi torzulás, a társadalom fasizálódása. A groteszk forma lehetőséget ad arra, hogy ne realista módon, hanem elrajzoltan, mégis nagyon pontosan mutassuk meg ezeket a jelenségeket. A darab hangsúlyosan idézi a ’30-40-es évek Németországát, de a képek és viszonyrendszerek univerzálisan is érvényesek. Hitler figurája szimbólumként jelenik meg, egy jól ismer...

Nehezen indult az én kisvárdai fesztiválozásom. A szaktársam, akivel utaztam volna éjjel a vonattal, az utolsó pillanatban mondta vissza. Aztán kiderült, hogy már vonatjegyet se lehet kapni. Egyre csak azt éreztem, hogy az élet azt mondja, hogy ne menjek. Viszont milyen jó, hogy nem hallgattam rá. Azért is elmentem az állomásra, és szereztem jegyet, még ha későbbre is. Három nap késéssel megérkeztem Kisvárdára, egyedüli kolozsvári hallgatóként a többi vásárhelyi és budapesti hallgató közé. Este, amikor megérkeztem a koliba, és bemutatkoztam a kapus bácsinak, azt mondta, hogy mára nem vártak. Akkor újra elgondolkodtam, hogy miért is vagyok itt? Aztán végül kaptam egy szobát, ráadásul teljesen egyedül, ami minden nehézségem kompenzálta, hiszen rájöttem, hogy tavaly ősz óta nem voltam egyedül egy szobában. Ki gondolta volna, hogy pont egy fesztiválon fogom megkapni a magánteret. Már aznap este megismerkedtem a kedves szomszédaimmal, az SZFE-s hallgatókkal, akik azonnal befogadtak, és másn...

A nagyváradi Szigligeti Színház már évek óta olyan kiemelkedő programmal érkezik a kisvárdai fesztiválra, amely sokszor díjat is hoz a társulatnak. Előadásaik során találkozhattunk már abszurddal, romantikus, elgondolkodtató drámával, eszes komédiával is, vagy ezek valamilyen elegyével. Ezúttal amolyan „mischungot” láthatunk: látszatra könnyed vígjáték, egy réteggel alatta szatíra, egy réteggel mindezek alatt pedig absztrakciókkal bőven tűzdelt paródia. Háy János Machiavelli-átirata az eredetileg olasz környezetben, Firenzében játszódó komédiát western környezetbe helyezi. Ezen kívül a kortárs szövegváltozat legszembetűnőbb változtatása a mai nyelvezet alkalmazása, amely alkalmat ad arra, hogy a rendező, Hunyadi István teret biztosítson egy még inkább aktuális értelmezésnek. A Háytól származó western-környezeten túl ugyanis a populáris kultúra számtalan elemével találjuk szembe magunkat: felcsendülnek Beyoncé, a Spice Girls, Billie Eilish, valamint Bruno Mars és a k-pop sztár Rosé sl...

Interjú Hunyadi István színművésszel, aki a harmadik önálló rendezését, Háy János Mandragóra című adaptációját 2025-ben mutatta be a nagyváradi Szigligeti Színházban. Mi a kötődésed a kisvárdai fesztiválhoz? Mikor voltál itt először? 2011-ben kerültem Nagyváradra, akkor végeztem Kolozsváron az egyetemet és ekkor hívott el Keresztes Attila és Szabó K István, hogy én alakítsam a címszerepet a Liliomfiban. Ez nem csak számomra volt különleges alkalom, de a nagyváradi magyar közösség számára is, mert ezzel az előadással nyitotta meg újra a kapuit a nagyváradi Szigligeti Színház, miután 5-6 évig tatarozták. Aztán ezzel a Keresztes Attila rendezésében készült Liliomfi-előadással vehettem részt először a kisvárdai fesztiválon. Azóta évente-két évente megfordulok itt, 2017-ben meghívták az első rendezésemet, Székely Csaba Bányavirág című drámájából készült adaptációmat, 2022-ben pedig Botos Bálint rendezésében, Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című darabját hoztuk el a színházzal, amelyet több dí...

A kisvárdai színházi fesztivál csütörtök este George F. Walker: Szar ügy című darabját tűzte versenyprogramjára. A szerző kanadai, a direktor Kolumbiából érkezett – a kultúrák e szokatlan kevercse pedig a Csíkszeredai Csíki Játékszín ifjú művészeinek előadásában teljesedett ki a színpadon. Alejandro Duránt , az előadás rendezőjét kérdeztük. Kolumbiából érkeztél. Ez Közép-Kelet Európában eléggé izgalmasan hangzik, hogy vezetett ide az utad? Valós igényem volt a szakmai képzésem folytatására, ezért érkeztem Romániába. Abban az időben hazámban nem rendelkeztem a mesterképzéshez szükséges anyagi forrásokkal, és a román kormány által kínált ösztöndíj lehetőséget adott erre. Színházrendezést tanultam a bukaresti Ion Luca Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és ez a tapasztalat mélyrehatóan megváltoztatta a színházról alkotott képemet. Különösen megfogott a román színházi rendszer felépítése és az a szigorúság, amellyel a színészek a szöveghez viszonyulnak. Van egyfajta techni...

A Csíkszeredai Csíki Játékszín Alejandro Durán rendezésében mutatta be a kanadai forgatóköny- és drámaíró, George F. Walker: Szar ügy (eredeti címén: Tough!) című drámáját, magyar nyelven először Dálnoky Réka fordításában. A történet akár egy valóságshow is lehetne: Három tizenkilenc éves egy pincében. Az egyikük terhes. A másik nem tudja, mi akar lenni. Apa még nem. A harmadik pedig barátjukként nem vallhatja be, de titokban szerelmes az egyikükbe. Ezt a szövevényes kapcsolatrendszert bogozza az előadás, de hogy hova jutnak el a szereplők, nyitott kérdés marad. Talán képesek lesznek rendezni az életüket, beilleszkedni a társadalomba, célokat találni, elkezdeni építeni egy szebb jövőt – talán nem. Az előadás tere az eredeti drámáéhoz képest (városi park) egy pinceklub-szerű helyre változott, ahol a fiatalok otthoni nehézségekből kiszabadulva tombolhatnak (a fesztivál viszonyok miatt néhány specifikus dolog nem valósulhatott meg: graffitik, füstös helyiség, téglafalak, bunkerszerű tér)...

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

Mit kezd ma a színház a bűnökkel, tévedésekkel és a felelősség kérdésével? Czajlik József rendező Borbély Szilárd Akár Akárki című darabjához nyúlt, hogy újraértelmezze a moralitás színpadi lehetőségeit. Az előadás kapcsán a színház szerepéről, színészi munkáról és a gondolkodásra késztetés felelősségéről beszélgettünk. Az előadás egyszerre személyes és közéleti. Mit jelenthet ma felelősséget vállalni, akár magunkért, akár a közösségért a színház nyelvén keresztül? Számunkra a színházon belül az a fajta gondolkodásmód áll közel, amely szerint egyrészt léteznek az ismert, népszínházi szempontból is elismert sikerdarabok, amelyek elsősorban a szórakoztatást szolgálják, másrészt pedig azok a színdarabok, előadások, gondolatok és témák, amelyek konkrétabban, mélyebben vagy egy másfajta szemszögből szólnak hozzá a világhoz. Ezek az előadások alapvetően abból a szándékból építkeznek, hogy kommunikáljunk a világunkról – hogy egy harmadik szempontot is adjunk a közéleti és politikai megközelí...

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...