A Csíkszeredai Csíki Játékszín Alejandro Durán rendezésében mutatta be a kanadai forgatóköny- és drámaíró, George F. Walker: Szar ügy (eredeti címén: Tough!) című drámáját, magyar nyelven először Dálnoky Réka fordításában.
A történet akár egy valóságshow is lehetne: Három tizenkilenc éves egy pincében. Az egyikük terhes. A másik nem tudja, mi akar lenni. Apa még nem. A harmadik pedig barátjukként nem vallhatja be, de titokban szerelmes az egyikükbe. Ezt a szövevényes kapcsolatrendszert bogozza az előadás, de hogy hova jutnak el a szereplők, nyitott kérdés marad. Talán képesek lesznek rendezni az életüket, beilleszkedni a társadalomba, célokat találni, elkezdeni építeni egy szebb jövőt – talán nem.
Az előadás tere az eredeti drámáéhoz képest (városi park) egy pinceklub-szerű helyre változott, ahol a fiatalok otthoni nehézségekből kiszabadulva tombolhatnak (a fesztivál viszonyok miatt néhány specifikus dolog nem valósulhatott meg: graffitik, füstös helyiség, téglafalak, bunkerszerű tér). Ehhez társult a csíkszeredai utcaképekből is álló vetítés, aminek köszönhetően a drámai időn kívüli eseményekbe is bepillantást nyerhettünk, legyen szó gyerekkori emlékekről, szerelmi fantáziáikról, vagy épp a fiatal pár legelső találkozásáról.
A nehezítő körülmények ellenére (nehezen belátható játéktér, időnként a színpadi fény hiánya) a három fiatal színész, Tóth Jess, Borsos Tamás és Tatár Zsuzsanna iszonyú magas hőfokon adták vissza a tinédzserkori szenvedélyesség és néha nevetni való gyerekesség érzetét.
Bár Tina, Bobby és Jill a darab zárlatában arra keresik a választ, hogyan csinálják jól az életet, a darab ideje alatt egyre inkább belebonyolódtak a problémáikba: a szüleik rossz mintáiban ugyanúgy vergődnek, mint saját kilátástalanságukban. Mindez nem sejtet sok jót: bár a nézők nem láthatták, eredetileg a darab végén videós formában láttuk volna a lányokat a takarásban, ahogy tervezik a közös jövőt, míg Bobby kint marad egyedül, a plüssállatát szorongatva. A szerző 2013-ban újra elővette a témát és megírta a folytatást (Moss Park), amelyben a történet tovább bonyolódik: bár Tina és Bobby kislánya megszületett (találóan a neve: Hope), de Tinát anyjával együtt épp kilakoltatják, Bobby betöréses rabláson gondolkodik, és a pár újra leül egy parkban beszélgetni, mert helyzet van: váratlanul úton van a második baba.
A darab párhuzamos szerkesztése nagyon izgalmassá tette ezt a rettenetesen konfliktusos drámát: míg egy páros jelenet zajlott, addig a harmad fél vagy zenélt, vagy monologizált, esetleg a már említett vetítéssel láthattunk egy oda kapcsolódó emléket, vagy jelenidejű, de más térben játszódó eseményt. A drámaszöveghez az előadás készítői maguk írták hozzá a monológokat, és az 1993-ban írt szöveget is aktualizálták.
Az előadásnak mindenképpen érdeme, hogy egy olyan provokatív, érzékeny témával foglalkozik, mint az idő előtt szülővé válás, családon belüli traumák és a minták megtörése, az életben való elindulás nehézségei. A Szar ügy c. darabot a Csíki Játékszínben három éve játszák, időnként feldolgozó foglalkozás kíséretében, ahol pszichológus jelenlétében beszélhetnek a fiatalok a témával kapcsolatos nehézségeikről.
A darab végső soron egy dalban csúcsosodott ki: a végén Bobby elénekelte a Jószerencsét! című számot, ami visszaadta azt a se veled, se nélküled szerelmet, amibe mindhárman beleszorultak: Jill saját elnyomott érzéseivel küzd, mert mindkettejük felé sejthető, hogy akár a múltban, akár a jelenben, de gyengéd érzelmeket táplál. Tina vár a férfira, akit a szerelembe eséskor maga mellé álmodott – Bobby pedig szeretne egy szexi és szenvedélyes, de meleg és otthonos lányt, aki egyszerre az anyja és a barátnője is.
Pálfi Zsófia
Képek: Ráthonyi Sára
Megjegyzések
Megjegyzés küldése