Ugrás a fő tartalomra

Nem ment az együtt álmodás



A Csíkszeredai Csíki Játékszín Alejandro Durán rendezésében mutatta be a kanadai forgatóköny- és drámaíró, George F. Walker: Szar ügy (eredeti címén: Tough!) című drámáját, magyar nyelven először Dálnoky Réka fordításában.

A történet akár egy valóságshow is lehetne: Három tizenkilenc éves egy pincében. Az egyikük terhes. A másik nem tudja, mi akar lenni. Apa még nem. A harmadik pedig barátjukként nem vallhatja be, de titokban szerelmes az egyikükbe. Ezt a szövevényes kapcsolatrendszert bogozza az előadás, de hogy hova jutnak el a szereplők, nyitott kérdés marad. Talán képesek lesznek rendezni az életüket, beilleszkedni a társadalomba, célokat találni, elkezdeni építeni egy szebb jövőt – talán nem.

Az előadás tere az eredeti drámáéhoz képest (városi park) egy pinceklub-szerű helyre változott, ahol a fiatalok otthoni nehézségekből kiszabadulva tombolhatnak (a fesztivál viszonyok miatt néhány specifikus dolog nem valósulhatott meg: graffitik, füstös helyiség, téglafalak, bunkerszerű tér). Ehhez társult a csíkszeredai utcaképekből is álló vetítés, aminek köszönhetően a drámai időn kívüli eseményekbe is bepillantást nyerhettünk, legyen szó gyerekkori emlékekről, szerelmi fantáziáikról, vagy épp a fiatal pár legelső találkozásáról.

A drámaszöveg izgalmas kérdéseket vet fel a férfi-női kapcsolaton belüli szerepekről, a másikban keresett/vágyott tulajdonságok, pótszülői jegyek megéléséről – de mindezek nem bomlanak ki, mert a karakterek agyát újra és újra elborítja a kamaszkori köd, így a közös megoldások helyett a másik legyőzése lesz a fontosabb. Megrázó volt látni ilyen közelről ennyi nyers erőszakot, különösen a hipochonder Bobbyval szemben, aki tehetetlenül tűrte, hogy az őt teljes mértékben leuraló két lány fizikailag és lelkileg is rajta vezesse le a dühét.

A nehezítő körülmények ellenére (nehezen belátható játéktér, időnként a színpadi fény hiánya) a három fiatal színész, Tóth Jess, Borsos Tamás és Tatár Zsuzsanna iszonyú magas hőfokon adták vissza a tinédzserkori szenvedélyesség és néha nevetni való gyerekesség érzetét.

Bár Tina, Bobby és Jill a darab zárlatában arra keresik a választ, hogyan csinálják jól az életet, a darab ideje alatt egyre inkább belebonyolódtak a problémáikba: a szüleik rossz mintáiban ugyanúgy vergődnek, mint saját kilátástalanságukban. Mindez nem sejtet sok jót: bár a nézők nem láthatták, eredetileg a darab végén videós formában láttuk volna a lányokat a takarásban, ahogy tervezik a közös jövőt, míg Bobby kint marad egyedül, a plüssállatát szorongatva. A szerző 2013-ban újra elővette a témát és megírta a folytatást (Moss Park), amelyben a történet tovább bonyolódik: bár Tina és Bobby kislánya megszületett (találóan a neve: Hope), de Tinát anyjával együtt épp kilakoltatják, Bobby betöréses rabláson gondolkodik, és a pár újra leül egy parkban beszélgetni, mert helyzet van: váratlanul úton van a második baba.

A darab párhuzamos szerkesztése nagyon izgalmassá tette ezt a rettenetesen konfliktusos drámát: míg egy páros jelenet zajlott, addig a harmad fél vagy zenélt, vagy monologizált, esetleg a már említett vetítéssel láthattunk egy oda kapcsolódó emléket, vagy jelenidejű, de más térben játszódó eseményt. A drámaszöveghez az előadás készítői maguk írták hozzá a monológokat, és az 1993-ban írt szöveget is aktualizálták.

Az előadásnak mindenképpen érdeme, hogy egy olyan provokatív, érzékeny témával foglalkozik, mint az idő előtt szülővé válás, családon belüli traumák és a minták megtörése, az életben való elindulás nehézségei. A Szar ügy c. darabot a Csíki Játékszínben három éve játszák, időnként feldolgozó foglalkozás kíséretében, ahol pszichológus jelenlétében beszélhetnek a fiatalok a témával kapcsolatos nehézségeikről.

A darab végső soron egy dalban csúcsosodott ki: a végén Bobby elénekelte a Jószerencsét! című számot, ami visszaadta azt a se veled, se nélküled szerelmet, amibe mindhárman beleszorultak: Jill saját elnyomott érzéseivel küzd, mert mindkettejük felé sejthető, hogy akár a múltban, akár a jelenben, de gyengéd érzelmeket táplál. Tina vár a férfira, akit a szerelembe eséskor maga mellé álmodott – Bobby pedig szeretne egy szexi és szenvedélyes, de meleg és otthonos lányt, aki egyszerre az anyja és a barátnője is.

Pálfi Zsófia
Képek: Ráthonyi Sára


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...