Ugrás a fő tartalomra

Tér és idő játéka a színházban | Bélai Marcel és Kozma Gábor Viktor workshopja

2024. június 21-től 29-ig, minden nap 10-től 15 óráig

Az egyhetes műhelymunka során a színésztréning egy specifikus megközelítésére, a Viewpoints-ra és a jelentalkotás különböző módszertanaira fókuszálunk. A workshop folyamán olyan kompozíciós gyakorlatokkal fognak dolgozni a résztvevők, amelyek a hagyományos, lélektani és célorientált alapú jelenetalkotáshoz képest a fizikai tér és a szubjektív időérzékelés “külsődleges” eszközeit használva kreál struktúrákat. Kozma Gábor Viktor vezetésével a Six és a Nine Viewpoints szemléletét és eszközeit ismerhetik meg a résztvevők, majd Bélai Marcel irányításával az elsajátított elemeket a jelenetalkotás során hasznosíthatják. Az alkotómunka kiindulópontját Molnár Ferenc Liliom című színművének részletei képezik, amelyeket csoportos és egyéni munka során használnak fel a résztvevők. A műhelymunka végén nyilvános munkabemutatóra kerül sor.


Résztvevők száma, részvételi feltételek:


Maximum 12 fő

A kurzus kizárólagosan előadó-művészeti oktatásban résztvevő, vagy előadó-művészeti képzéssel már rendelkező, aktív színházi alkotók számára nyitott. (Színművész, rendező, teatrológus, dramaturg, látványtervező, táncos, koreográfus, drámapedagógus szakos hallgatók vagy ezen szakok valamelyikét végzett személyek)

A foglalkozás és a kollégiumi elszállásolás térítésmentes, a versenyprogram és a hallgatói mellékfesztivál előadásai szakmai jeggyel (némely esetben díjmentesen) látogathatók.
Jelentkezés e-mailben 2024. június 10-ig: chanceofthehunter@gmail.com. Másolatban: basahalma@gmail.com
A jelentkezés mellékleteként szakmai önéletrajzot és egy rövid motivációs levelet várunk.


A Viewpoints-ról:

A Viewpoints elgondolása Mary Overlie posztmodern táncos nevéhez köthető, aki az 1970-es években kezdte formába önteni dekonstruáló improvizációs gyakorlatát, amelyet Six Viewpoints-nak nevezett el. Kísérletei során azokat az elemeket kutatta, amelyek az előadóművészek számára mindig adottak a térben való munkához. Overlie hat ilyen elemet különböztet meg: tér, forma, idő, érzelem, mozgás és történet. Ezen elemeket az angol nevük alapján a SSTEMS mozaikszóval foglalja össze. A SSTEMS elemei Overlie megfogalmazásában egyfajta lencseként szolgálnak, amelyeken keresztül az előadóművész a körülötte lévő valóságot szűri. Overlie gondolkodásában a Viewpoints egy összetett filozófiai keretet képez, amelyet a tréningező gyakorlatokon keresztül sajátíthat el, és ami lehetőséget ad a napi szintű edzésre, a tréningre. A gyakorlatok során a tréningező a figyelmének pontos vezetését sajátítja el, amely lehetőséget teremt az újszerű, kreatív döntésekre az improvizációs helyzetben. A Viewpoints során a tréningező a megfigyelő, résztvevő szerepébe helyezkedik, döntéseit az adott SSTEMS elemekre való figyelés határozza meg. Overlie a független, bátor, kockáztatni képes előadói lét, az alkotói szabadság keresését tartotta szem előtt.

Overlie technikáját később Anne Bogart és Tina Landau dolgozta tovább és bővítette ki – Nine Viewpoints. A SSTEMS hat elemét kilencre bővítették, amelyeket a tér és idő szerint csoportosítottak. Az idő elemei a tempó, időtartam, kinesztetikus reagálás és ismétlés; a téré a forma, gesztus, térbeli reláció, architektúra és a topográfia. Bogart és Landau pragmatikusabb szemlélete megőrizte a Viewpoints filozofikus jellegét, de az alkotás és csoportformálás céljából dolgozta tovább a technikát. A kilenc fizikai elem mellé vokális elemeket rendeltek, valamint a Viewpoints mellett a Kompozíció módszeréről gondolkodtak.

A Viewpoints két gyakorlatát az amerikai SITI Company ötvözi és teszi napi szintű gyakorlásának, tréningjének részévé. A SITI Company identitását a rendszeres tréninghez való elköteleződés formálja, amelynek két eszköze a Suzuki színésztréning-módszer és a Viewpoints.

A kurzus vezetői:


Kozma Gábor Viktor – PhD, színész, színésztréner, tanár és Bélai Marcel - rendező
 Kozma Gábor Viktor – PhD, színész, színésztréner, tanár és Bélai Marcel - rendező


Bélai Marcel 1995-ben született, Budapesten. Gimnáziumi évei alatt a budapesti Katona József Színház ifjúsági csoportjának tagja. 2018-ban a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végzett színházi rendező szakon Sebestyén Aba osztályában. Az egyetemi évek alatt és után is rendezett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Alkotóként dolgozott a budapesti Nemzeti Színházban, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban, a Szatmárnémeti Északi Színházban, a Gyulai Várszínházban, a Kerekasztal Színházban. Hat hónapot töltött Vilniusban, a Lithuanian Academy of Music and Theatre hallgatójaként. Több alkalommal is rendezett vizsgaelőadást a kolozsvári egyetem végzős színművész osztályainak. 2019 végén többedmagával megalapította A Vadász Esélye színházi alkotóközösséget melynek jelenleg is rendezője, társvezetője. 2023-ban végzett a Bocsárdi László vezette magiszteri színházrendező osztályban. Ettől az évtől kezdve a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film tanszékének óraadó tanára.


Kozma Gábor Viktor egyetemi tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte színészként és pedagógusként. 2022-ben itt szerezte meg doktori fokozatát Summa Cum Laude minősítéssel. Az International Suzuki Company of Toga tagja, az MMA 2018-2021 Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa, 2021-2022 az Alumni program tagja. 2020-tól a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film tanszékének tanári asszisztense, 2023-tól adjunktusa. 2022-ben Excellentia-díjat kapott oktatói tevékenységéért. 2023-tól A SITI Company által felkért Alumni Network Ambassador. A Vadász Esélye társulat egyik művészeti vezetője. További információ:



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Ember az ember ellen

A kisvárdai fesztivál záróelőadásaként a Mohácsi János rendezésében készült Egy piaci nap című produkciót láthatta a közönség a Komáromi Jókai Színház előadásában. A történelmi eseményeket feldolgozó előadás nemcsak egy megrázó történetet állít színpadra, hanem húsbavágó őszinteségével a közösségi felelősség és az emlékezet kérdéseit is a néző elé tárja. A díszlet és a jelmezvilág hitelesen idézte meg a világháború utáni hangulatot. A zsákanyagból készült jelmezek érzékletesen jelenítették meg a korszak kényszerű újrahasznosítását és a hiánycikkek mindennapi tapasztalatát. A báljelenetben mindez tovább erősödik: a használati tárgyak jelmezzé válnak, úgy, mint a seprű vagy a lábasok. A díszlet egyszerű, mégis kifejező: a fából és vasból konstruált háttér jól érzékelteti a háborús állapotok nyers világát, miközben a tér szinte bezártságérzetet kelt a nézőben. Ez a szűk, lehatárolt színpadi világ azt is hangsúlyozza, hogy a történet egy zárt közösségen belül, annak belső feszültségei közö...

A „Santa Lolita" a részvétet a színpad fegyverévé teszi

Mi történik akkor, ha egy egész közösség nem hajlandó szembenézni saját bűneivel, ám bármikor készen áll kővel dobálni azt, aki ezt leleplezi? Ez a kérdés lebeg csendesen, mégis nyomasztóan a „Santa Lolita" egész előadása fölött, amelyet Kiliti Krisztián rendezett Laura Mañá forgatókönyve nyomán, és amelyet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata mutatott be a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja keretében. Az előadás nem csupán elmeséli a megbocsátásról és a képmutatásról szóló példázatot – szó szerint nagyító alá helyezi azt, egy szigorúan felépített színpadi konstrukcióban, ahol minden technikai részlet a kritikai gondolkodás fegyverévé válik. A Szőke Zsuzsi jegyezte scenográfia az első jele annak, hogy egy szinte zenei pontossággal megépített előadással van dolgunk. A templomi orgona rozsdás csövei uralják a játékteret, már az első pillanatoktól egy megromlott szakralitást sejtetve – egy erkölcsi intézményt, amely belülről rozsdásodott meg anélkül, hogy bárk...