Ugrás a fő tartalomra

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe.

A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről.

Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bemutatkoztak. A Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves prózai osztálya a Kastanka, míg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Karának IV. éves színészhallgatói a Jacob szobája című előadással bizonyították, hogy a következő alkotógeneráció már most figyelemre méltó művészi teljesítményt nyújt.

A fesztivál nem csupán előadásokat kínált. A délelőtti szakmai beszélgetések minden nap lehetőséget teremtettek az alkotók, a kritikusok és a közönség közös gondolkodására. A fiatal szakírókat a Villám-Workshop segítette, emellett a „Tér és idő játéka a színházban” című műhelymunka is fontos szakmai fóruma volt a találkozónak Bélai Marcel rendező és Kozma Gábor Viktor színésztréner vezetésével.

A fesztivál szakmai zsűrijére komoly feladat hárult. A zsűritagok valamennyi versenyelőadást végignézték, és másnap délelőtt részt vettek a szakmai beszélgetéseken is. Értékelő munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy a fesztivál a bemutatkozás mellett a közös gondolkodás és a szakmai párbeszéd fóruma is legyen.

A zsűri tagjai Léner András színházi rendező, egyetemi oktató, Gilbert Edit irodalomtörténész, kritikus, műfordító, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész díjjal kitüntetett színművész, Szabó Attila színháztörténész, tanár, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese, valamint Györgyi Kata, a Debreceni Egyetem kulturális mediáció mesterszakos hallgatója, a Bán Imre Kultúratudományi Szakkollégium alelnöke voltak.

A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja immár harmincnyolcadik alkalommal bizonyította, hogy a magyar nyelvű színház élő kulturális hálózat, amely országhatárokon átívelve képes közösséget építeni. A találkozó egyszerre ünnepe a színháznak, a szakmai párbeszédnek és a közös kulturális örökségnek.

Az idei fesztiválon új elismerést is alapítottak. A Kovács Dezső nívódíj Kovács Dezső kritikus, esztéta, újságíró emlékét őrzi, aki hosszú éveken át meghatározó résztvevője volt a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának: vezette a workshopot, rendszeres szakmai hozzászólóként és állandó résztvevőként kísérte figyelemmel a fesztivál munkáját.

A fesztivál záróünnepségén Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere mondott ünnepi köszöntőt, míg a szakmai zsűri nevében Léner András a zsűri elnöke értékelte az idei seregszemlét. Ezt követően közösen adták át a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának díjait:

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium színészi életműdíjai:

Méhes Kati (Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat)

Varga József (Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház)

A szakmai zsűri díjai

A fesztivál fődíja a legjobb előadásért: Tiago Rodrigues: SoproSuttogás a sötétben, Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat; Rendező: Bocsárdi László



A legjobb társulat díja: Kincses Réka, Enyedi Éva: VillámcsapottakNagyváradi Szigligeti Színház


A legjobb rendezés: Mohácsi János. Závada Pál – Mohácsi István – Mohácsi János: Egy piaci nap, Komáromi Jókai Színház


Kovács Dezső nívódíj a legjobb női alakításért: Mészáros Crnkovity Gabriella. Urbán András: Utópia, Újvidéki Színház


A Kisvárdai Várszínház Díja a legjobb férfi alakításért (megosztva): Harsányi Attila, Raymond Fitzsimons-Tapasztó Ernő: Kean, Aradi Kamaraszínház és


Galló Ernő: Székely Csaba: Egy diktátor születése, Yorick Stúdió, Marosvásárhely


Kisvárda Város Polgármesterének Díja, a legjobb női epizódszereplőnek: Moldován Blanka, Tiago Rodrigues: SoproSuttogás a sötétben, Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata


Kisvárda Város Polgármesterének Díja, a legjobb férfi epizódszereplőnek: Ferenci Attila. Gogol: Revizor, a budapesti Nemzeti Színház és a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója


A Kisvárdai Várszínház Teplánszky-díja a legígéretesebb pályakezdőnek: Lajter Márkó Ernesztó, Purosz Leonidas: Szakadás, Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház


A legjobb színpadi adaptáció: Solt Róbert, Galló Olga: Babilon dosszié, Orlai Produkció


A legjobb kortárs dráma: Elise Wilk: Alaszka, Sebestyén Aba rendezésében, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, Yorick Stúdió


A legjobb díszlet: Szőke Zsuzsi: Lev Birinszkij – Bélai Marcel-Kiliti Krisztián: Bolondok tánca – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy


A Debreceni Színházfüggők Társasága a tehetséges fiatalokat elismerő Titán-díjat adományozza a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színészhallgatóinak a Jacob szobája című előadásban nyújtott teljesítményért.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...