Ugrás a fő tartalomra

"Az én Kisvárdám!"


A fesztivál Facebook oldalán számos érdekes, személyes leírás, nyaralásra csábító poszt, fotó és videó, valamint „Az én Kisvárdám” című 13 részes interjúsorozat is megtekinthető. 

Az összetartozás évében különösen fontos a magyarországi és a határon túli kulturális, színház szakmai találkozás. Ezzel a sorozattal a szervezők erre szeretnék felhívni a figyelmet. 

A kötetlen beszélgetésekben közkedvelt művészek avatják be a nézőket abba, hogy milyen maradandó élményekkel és emlékekkel gazdagodtak a korábbi fesztiválok során. Mészáros Katalin vendégei: ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Tibor, Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Mátray László, Dolhai Attila, Nagy Sándor, Gubik Petra, Farkas Ibolya színészek, Vidnyánszky Attila, Balázs Zoltán rendezők, Nyakó Béla a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója és Fekete Péter az EMMI kulturális államtitkára voltak.

ifj. VIDNYÁNSZKY ATTILA, színész: https://youtu.be/rfZDl4yTLIw

FEKETE PÉTER, kultúráért felelős államtitkár: https://youtu.be/lxNjjq8JazA

GUBIK PETRA, színésznő: https://youtu.be/xQeJTBs1H6o

TRILL ZSOLT, színész: https://youtu.be/wBdsh9Grbbs

MÁTRAY LÁSZLÓ, színész: https://youtu.be/kGqT7_ouu_s

DOLHAI ATTILA, színész: https://youtu.be/aKJIfD1PH18

 


Labels:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...
Megjegyzés küldése
Read more »

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...
Megjegyzés küldése
Read more »

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...
Megjegyzés küldése
Read more »