Ugrás a fő tartalomra

A színész rendkívüli rajzolata – Sardar Tagirovsky workshopja

Workshop Kisvárdán | 2020. augusztus 24-28. Kisvárda

Erre a workshopra lehet jelentkezni a Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiválja keretében, vezetője Sardar Tagirovsky színész/bábszínész-rendező. A Marosvásárhelyi Művészeti egyetem végzett színházi rendezőszakon. (Osztályvezető tanára Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgató-főrendezője volt.)

A tréning 5 napos (augusztus 24 – 28.), a résztvevők száma legfeljebb 20 fő.

Sardar Tagirovsky elsősorban színészek és rendezők, a kőszínházi, független színházi és művészeti oktatási intézmények alkotóinak jelentkezését várja, nemre és korra való tekintet nélkül, határon innen és túlról. Örömmel fogadja azokat, akik a színpadon szívesen játszanak hangszeren.

A jelentkezés határideje: augusztus 15. (Visszajelzés augusztus 20-ig.)

A jelentkezésnek tartalmaznia kell fényképes életrajzot és a pályaképet bemutató hivatkozásokat, dokumentumokat és esetlegesen a hangszer megnevezését, szállíthatóságát.

Jelentkezési cím: imre.o@hotmail.com

Információk: Imre Orsolya +36 30 914 0295

A színész rendkívüli rajzolata – Sardar Tagirovsky workshopja
(avagy az alapok kényes, de szükségszerű felvázolása az alkotói munkához) 

Színházi munkánknak sok inspirációs forrása lehetséges. Talán az egyik leglényegesebb pont a gyermekkori emlékek tudatos és/vagy ösztönös felelevenítése. Szinte biztos tulajdonságaink egyike: az emlékeink és az álmaink összemosódása. Éppen ezért lényeges a mostani munkában annak a gyermeki képzelőerőnek a felkutatása, amely számára sok félelmünk nevetségessé válhat. Ez az a mag, amely sokszor jobban tanít egy szerep megformálásakor, mint a hideg racionalitás vagy szakmai tudás.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...