Ugrás a fő tartalomra

A 2026-os fesztivál zsűrije

A versenyprogram előadásait idén öttagú szakmai zsűri értékeli, amelyben a színházi és tudományos élet tapasztalt szereplői mellett egy fiatal alkotó is helyet kapott.

A zsűri tagjai a fesztivál valamennyi versenyelőadását megtekintik, és várhatóan a szakmai klub beszélgetésein is részt vesznek, ahol az előző esti előadásokat elemzik és értékelik az alkotók, a szakma képviselői és az érdeklődők. A fesztivál során szerzett tapasztalataik alapján döntenek a díjak odaítéléséről.

Gilbert Edit irodalomtörténész, kritikus, műfordító, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense. Kutatási területe a 20. századi és kortárs – elsősorban orosz – irodalom és kultúra, az összehasonlító irodalomtudomány, valamint az alkalmazott irodalomtudomány és a biblioterápia. Számos tanulmány és kötet szerzője, szerkesztője, a hazai irodalmi és kulturális élet aktív szereplője.


Pregitzer Fruzsina
Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész díjjal kitüntetett színművész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett, pályáját a Nemzeti Színházban kezdte, 1990 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház meghatározó művésze. Számos emlékezetes szerep és önálló est fűződik a nevéhez, munkáját több rangos szakmai díjjal ismerték el. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, emellett tizenhat éve tanít a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán.


Léner András színházi rendező, egyetemi oktató, a magyar színházi élet meghatározó alkotója. Rendezéseit számos hazai és külföldi színház mutatta be. Tizenöt éven át tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, emellett a Magyar Táncművészeti Egyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is oktatott. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, ahol 2018-ban megalapította az Egyetemi Színpadot, amelynek azóta is vezetője. A Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja és a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.


Szabó Attila színháztörténész, tanár, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese. Kutatóként és oktatóként a magyar és közép-európai színháztörténet, valamint a színházi kultúra történeti összefüggéseinek vizsgálatával foglalkozik. Munkásságában kiemelt szerepet kap a színházi örökség dokumentálása és közvetítése.


Györgyi Kata
, a Debreceni Egyetem kulturális mediáció mesterszakos hallgatója, a Bán Imre Kultúratudományi Szakkollégium alelnöke. Színjátszóként – többek között – a római WWM 2024-es nemzetközi fődíjat, és 2025-ben Kisvárdán is különdíjat elnyert Bernarda Alba háza című előadásban Martírio szerepét alakítja. Szintén díjazott produkciója a Nem Petőfiné...?! – Pillanatképek Szendrey Júlia életéből című egyéni előadás. A színház mellett éveken át tanult képzőművészetet és grafikát, jelenleg is aktív alkotó, munkái több kiállításon szerepeltek.


További információk, jegyvásárlás:
www.kisvardaifesztival.hu
Facebook: https://www.facebook.com/KisvardaiFesztival

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...