Ugrás a fő tartalomra

Íme a díjazottak!

A MAGYAR SZÍNHÁZAK 34. KISVÁRDAI FESZTIVÁLJÁNAK DÍJAZOTTJAI

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a felkért, háromtagú Szakmai Bizottság (Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza és a Magyar Színházak.34.  Kisvárdai Fesztiváljának igazgatója; Balogh Tibor, valamint Pataki András) Életmű-díjjal tüntette ki a többek között a Nagyváradi Szigligeti Színház egykori igazgatóját, Meleg Vilmos színművészt. Szintén Életmű-díjat vehetett át Beke Sándor rendező, színházigazgató, a Gárdonyi Géza Színház Örökös Tagja.


A szakmai díjakat
Pataki András, dr. Seszták Miklós, Leleszi Tibor, és Nyakó Béla adta át:

A színpadi teatralitás érvényes újrafogalmazásáért a szakmai zsűritől a legjobb előadás díját a Nagyváradi Szigligeti Színház AZ ÖNGYILKOS című előadása kapta.

A huszonegyedik században is érvényes commedia de’ll arte – forma megteremtéséért a Zentai Magyar Kamaraszínház A FOGADÓSNŐ című előadását jutalmazták.  

Az új vígjátéki átjárások megteremtéséért a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat A DOKTOR ÚR című előadásáért kapott díjat.

A Szakmai Zsűri elismerő oklevelét, az előadásuk kiemelkedő társadalmi érintettsége okán két társulat kapta:

Újvidéki Színház Mephisto című előadása.
Kosztolányi Dezső Színház Az utolsó kislányok című előadása.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat A doktor úr című előadásában nyújtott virtuóz színészi játékáért Galló Ernő kapott elismerést.


A Nagyváradi Szigligeti Színház Az öngyilkos című előadásában szerepe expresszív megfogalmazásáért
Hunyadi István vette át a díjat.  

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Száll a kakukk fészkére című előadásában nyújtott intenzív színpadi jelenlétéért Barabás Árpád, a darab főszereplője kapott díjat.

A Komáromi Jókai Színház Az örökség című előadásában nyújtott hiteles drámai alakításáért Szvrcsek Anita vehette át a díjat.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Káosz című előadásában nyújtott sokrétű színpadi alakformálásáért Szilágyi Míra színművészet díjazták.


Kisvárda Város Polgármesterének Díját a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház FORRÁSPONT című előadása kapta.

A 30 év alatti művészeknek járó Teplánszky-díjat a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat Woyzeck című előadásának revelatív színpadi ábrázolásáért az előadás látványtervezője Szőke Zsuzsi kapta.   

A 2022-es év zsűritagjai Csuja László rendező, Hajdu Imelda színművész, a debreceni Csokonai Színház tagja, Herczeg T. Tamás  rendező, Török Viola rendező, a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetője és Zalán Tibor költő, író, drámaíró.

A díjátadó képekben: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.2189590844550546&type=3

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Ember az ember ellen

A kisvárdai fesztivál záróelőadásaként a Mohácsi János rendezésében készült Egy piaci nap című produkciót láthatta a közönség a Komáromi Jókai Színház előadásában. A történelmi eseményeket feldolgozó előadás nemcsak egy megrázó történetet állít színpadra, hanem húsbavágó őszinteségével a közösségi felelősség és az emlékezet kérdéseit is a néző elé tárja. A díszlet és a jelmezvilág hitelesen idézte meg a világháború utáni hangulatot. A zsákanyagból készült jelmezek érzékletesen jelenítették meg a korszak kényszerű újrahasznosítását és a hiánycikkek mindennapi tapasztalatát. A báljelenetben mindez tovább erősödik: a használati tárgyak jelmezzé válnak, úgy, mint a seprű vagy a lábasok. A díszlet egyszerű, mégis kifejező: a fából és vasból konstruált háttér jól érzékelteti a háborús állapotok nyers világát, miközben a tér szinte bezártságérzetet kelt a nézőben. Ez a szűk, lehatárolt színpadi világ azt is hangsúlyozza, hogy a történet egy zárt közösségen belül, annak belső feszültségei közö...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...