Ugrás a fő tartalomra

Leleszi Tibor polgármester köszöntője



Van egy színház, végtelen és mibennünk lakik,
Világtalan angyalaink játszogatnak itt,
Nyugtalanok, szerepük egy megfojtott ima.
És a dráma mindig mindig csak tragédia."
(József Attila)


Tisztelt Színházlátogatók!

A költő fenti soraival szeretettel invitálom idén is Önöket a Magyar Színházak XXXIV. Kisvárdai Fesztiváljára. 1989 óta minden évben megrendezzük ezt a páratlan találkozót. Minden szempontból hatalmas utat járt be ez a rendezvény, mire igazi, egyedülálló európai fesztiválműhellyé formálódott. A kezdeti években magán a találkozás lehetőségén volt a hangsúly, hiszen az egyes országokban működő színházak egyáltalán nem ismerték egymás munkáját, s ezzel együtt az általuk létrehozott művészi értékeket sem. A harmadévszázadnyi kitartó összmunka eredményeképpen azonban mára már bátran kijelenthető, hogy ez a kisvárdai találkozó egyszerre formálódott magas színvonalú fesztivállá, közösségi térré, nemzeti összetartozásunk jelképévé. Rendezvényünk legfőbb célkitűzése éppen az, hogy lehetőséget nyújtson mindegyik határon túli magyar színháznak az aktuális évad legjobb előadásainak bemutatására, keresztmetszetet adjon a határon túli magyar színjátszás aktuális állapotáról és bemutassa az egyetemes magyar színházművészeti értékeket annak érdekében, hogy mindezek eredményeképpen határokon is átívelő, termékeny együttműködés szülessen színházak és alkotók között – ezáltal gazdagítva a közönséget.

A produkciókat értékelő zsűri színházi életünk kiválóságaiból rekrutálódik, a fellépő társulatok alkotásaiban pedig egyszerre jelennek meg a magyar és a környező nemzetek kultúrájának, színházművészetének jellegzetes vonásai. Bár létezik több olyan fesztivál is, amely valamely kiemelt szempont szerint átfogó képet igyekszik adni a magyar nyelvű színházak éves munkájáról, egyik sem mérhető a kisvárdaihoz, amely az azon részt vevő, határon kívüli magyar nyelvű színházak teljes spektrumát szemlézi.

Az ígéretes programkínálatot és a produkciók megszokottan magas színvonalát ismerve Agatha Christie szavai jutnak eszembe, amelyekkel minőségi szórakozást és tartalmas időtöltést kívánok Önöknek: „A színház gyakran tűnik valóságosabbnak, mint maga az élet…”.

Leleszi Tibor











Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...