Biszku–Papp: X

Két évvel ezelőtt a kisvárdai színházi fesztivál egyik díszelőadása volt Jánosi Ferenc Szemet szemért című remek krimije Kis Domonkos Márk kitűnő rendezésében, a Déryné Társulat inspiráló előadásában. Az idei színházi seregszemle megnyitó ünnepsége után a közönség Szilágyi Andor: A bajnokok bajnoka – Papp Laci című darabját láthatta, amit szintén a Déryné Társulat igazgatója állított színpadra.

Papp László színpadra kívánkozó nemzeti hős, eltiltása a világbajnoki címet megajánló mérkőzéstől izgalmas drámai helyzet, a kommunizmus bűneinek kibeszélése elodázhatatlan kötelesség, Szilágyi Andor sikeres író, Kis Domonkos Márk tehetséges színházi ember, a Déryné Társulattól pedig láttam már több mint biztató előadást. A Bajnokok bajnoka azonban tegnap nem igazolta vissza az alkotók és a játszók befektetett munkáját, a vágyott találkozás elmaradt író és szöveg, rendező és darab, színész és szerep között. Írom: tegnap este, mert hogy a színház egyik gyönyörűsége éppen abban áll, hogy „majd csak alakul valami, ha ma nem, hát holnap” (A. P. Csehov: Cseresznyéskert, Piscsik, ford.: Elbert János). 

Mindazonáltal érdemes megvizsgálni a lehetséges okokat, elvégre mégis csak a fesztivál versenyprogramjának egyik opuszáról van szó. A kiindulópont, vagyis a darab szövege jelentősen behatárolja a rendező és a színészek lehetőségeit. Abban ugyanis a szerző adós marad a drámai szituáció felépítésével. A dialógusok az esetek nagy részében csupán információt hordozó funkcióval bírnak, megtudhatjuk, hogy Adler tanította Béla főherceget bokszolni, Lőrincze Lajos léhűtő, Kutas elvtárs elnökhelyettes, Papp Lacitól a Mariahilferstrassén nem fogadnak el pénzt, Fluck elvtárs pedig Norvégiából hozatott izzadtsággátló betétet Kádár elvtárs csizmájába. A játszóknak néhány kivételtől eltekintve nincs alkalmuk kifejezni mélyen gyökerező emocionális állapotukat, bejárhatatlan – példának okáért – az izgalom, a kétség, a csalódás és a megrendülés érzelmi horizontja. 

A színpadi karakterek kevéssé rendelkeznek meghatározó személyiségjegyekkel, jellemvonásokkal: Biszku Béla, az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlásának gyűlölt irányítója, a korábbi, rettegett kommunista belügyminiszter belegabalyodik a telefonzsinórba és cetlit keresgél a szemetesben, s ha az volt a cél, hogy a darab kifigurázza a Központi Bizottság szinte teljhatalmú titkárát – és a többi funkcionáriust – azzal csak a figura élét és súlyát, ebből fakadóan a vele való találkozás és a döntés tétjét teszi zárójelbe az író. A végletekig agresszív, gátlástalan, démoni Biszku egy pillantásával ölni volt képes, de azt, akit Szilágyi Andor papírra vetett, Papp Laci az első másodpercben gondolkodás nélkül állba vágná, hogy beborul az asztal alá. Ilyen előzmények után nincs könnyű dolga a rendezőnek és a színészeknek. A bajnokok bajnoka – Papp Laci ennek ellenére nem elveszett előadás. Amennyiben a darabot jelentősen átírják, az alkotók és az előadók új célokat érhetnek el vele.

Oláh Zsolt