Ugrás a fő tartalomra

Biszku–Papp: X



Két évvel ezelőtt a kisvárdai színházi fesztivál egyik díszelőadása volt Jánosi Ferenc Szemet szemért című remek krimije Kis Domonkos Márk kitűnő rendezésében, a Déryné Társulat inspiráló előadásában. Az idei színházi seregszemle megnyitó ünnepsége után a közönség Szilágyi Andor: A bajnokok bajnoka – Papp Laci című darabját láthatta, amit szintén a Déryné Társulat igazgatója állított színpadra.

Papp László színpadra kívánkozó nemzeti hős, eltiltása a világbajnoki címet megajánló mérkőzéstől izgalmas drámai helyzet, a kommunizmus bűneinek kibeszélése elodázhatatlan kötelesség, Szilágyi Andor sikeres író, Kis Domonkos Márk tehetséges színházi ember, a Déryné Társulattól pedig láttam már több mint biztató előadást. A Bajnokok bajnoka azonban tegnap nem igazolta vissza az alkotók és a játszók befektetett munkáját, a vágyott találkozás elmaradt író és szöveg, rendező és darab, színész és szerep között. Írom: tegnap este, mert hogy a színház egyik gyönyörűsége éppen abban áll, hogy „majd csak alakul valami, ha ma nem, hát holnap” (A. P. Csehov: Cseresznyéskert, Piscsik, ford.: Elbert János). 

Mindazonáltal érdemes megvizsgálni a lehetséges okokat, elvégre mégis csak a fesztivál versenyprogramjának egyik opuszáról van szó. A kiindulópont, vagyis a darab szövege jelentősen behatárolja a rendező és a színészek lehetőségeit. Abban ugyanis a szerző adós marad a drámai szituáció felépítésével. A dialógusok az esetek nagy részében csupán információt hordozó funkcióval bírnak, megtudhatjuk, hogy Adler tanította Béla főherceget bokszolni, Lőrincze Lajos léhűtő, Kutas elvtárs elnökhelyettes, Papp Lacitól a Mariahilferstrassén nem fogadnak el pénzt, Fluck elvtárs pedig Norvégiából hozatott izzadtsággátló betétet Kádár elvtárs csizmájába. A játszóknak néhány kivételtől eltekintve nincs alkalmuk kifejezni mélyen gyökerező emocionális állapotukat, bejárhatatlan – példának okáért – az izgalom, a kétség, a csalódás és a megrendülés érzelmi horizontja. 

A színpadi karakterek kevéssé rendelkeznek meghatározó személyiségjegyekkel, jellemvonásokkal: Biszku Béla, az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlásának gyűlölt irányítója, a korábbi, rettegett kommunista belügyminiszter belegabalyodik a telefonzsinórba és cetlit keresgél a szemetesben, s ha az volt a cél, hogy a darab kifigurázza a Központi Bizottság szinte teljhatalmú titkárát – és a többi funkcionáriust – azzal csak a figura élét és súlyát, ebből fakadóan a vele való találkozás és a döntés tétjét teszi zárójelbe az író. A végletekig agresszív, gátlástalan, démoni Biszku egy pillantásával ölni volt képes, de azt, akit Szilágyi Andor papírra vetett, Papp Laci az első másodpercben gondolkodás nélkül állba vágná, hogy beborul az asztal alá. Ilyen előzmények után nincs könnyű dolga a rendezőnek és a színészeknek. A bajnokok bajnoka – Papp Laci ennek ellenére nem elveszett előadás. Amennyiben a darabot jelentősen átírják, az alkotók és az előadók új célokat érhetnek el vele.


Oláh Zsolt

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Švejk, humor, háború

Jól ismert történet, új köntösben Elég csak kimondani vagy leírni – mindenféle magyarázat nélkül –, hogy Švejk, ami bizonyosan többünk számára ismerősen cseng. Ebben közrejáthatott az is, hogy Jaroslav Hasek cseh humorista és író Švejk, a derék katona című alkotását csaknem hatvan nyelvre fordították le, köztük magyarra. A mű alapján ezúttal Kaj Ádám rendezésében készült el a Švejk az óbudai Térszínházban dark operett, avagy zenés monarchiasirató műfaji megjelöléssel. A Kehely kocsmától a frontig egy egészen sajátos atmoszférát teremtő dalok kíséretében jutunk el, amelyek szövegét Vörös István, zenéjét pedig Bucz Magor jegyzi. A zene szerves része az előadásnak Az előadás a Déryné Program Barangoló alprogram részeként készült el, így díszlet kidolgozásánál fontos szempont lehetett, hogy könnyen utaztatható legyen. Orth M. Dániel, aki a látványért felelt, a Kehely kocsma terében megtalálható díszletek áthelyezésével – és funkciók átruházásával – oldotta meg a különböző helyszínek látván...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...

Csatában az „orgonizmus” ellen

Különleges, napjainkra erősen reflektáló előadást készített Ricz Ármin a Szabadkai Népszínházban. A rendezőt a Tartuffe-előadás kapcsán pályájáról is kérdeztük. Ha jól tudom te színészként kezdted a pályát. Miért, mikor döntöttél úgy, hogy rendezőként is dolgoznál, tanulnál? Másfél éve vagyok a Szabadkai Népszínház társulatánál, és körülbelül azonos arányban kapok színészi és rendezői feladatokat. Már a színművészetin fölébredt bennem a vágy, hogy rendezzek is. Mi egy háborús generáció vagyunk, folyamatosan azt tapasztaltam, hogy kis létszámú csoportokban dolgoztam. Néztük folyamatosan az osztálytársainkat, és akkor éreztem meg, hogy mennyire fölvillanyozó érzés tud lenni, hogyha felcsillan egy-egy jó gondolat, vagy egy instrukció, amivel a társainkat segíthetjük. Miben láttad a Tartuffe relevanciáját és hogyan, miért tud ez a dráma működni most, 2024-ben Szabadkán? Én választottam a szöveget, mert azt gondolom, hogy egy jól működő darab. A közösségi média és az internetes kommunikáció...