Madách keresztje

A XIX. század meghatározó magyar drámaírójának, Madách Imrének nem volt könnyű a magánélete. Kiemelten fontos volt neki édesanyja, Majthényi Anna, akinek felbecsülhetetlenül sokat köszönhetett, de nem tudott konfliktus nélkül viszonyulni hozzá. Nagyon szerette a feleségét, Fráter Erzsébetet is, de ez a kapcsolat sem maradt drámai viszontagságok nélkül, így végül elvált tőle. De hogyan viszonyult hozzá s miképpen kapcsolódott egymáshoz ez a két prominens nő? Erről szól Györfi Csaba és T. Pataki László Kit szerettél, Madách? című kamaradrámája, melyet a nyárádszeredai Bekecs Táncszínház előadásában láthattunk szombaton este a kisvárdai zsinagógában.

Két nő

Majthényi Anna már fiatalon kitűnt a kortársai közül: az árván maradt, egy jezsuita páter által nevelt kislánynak hamar rendkívül erős lelki szilárdsága lett. Korán születtek a gyermekei (összesen kilencen), s ugyanolyan hamar meg is haltak közülük heten – ezért is lehetett neki annyira kedves az életben maradt Imre. Fáradhatatlanul és lelkiismeretesen dolgozott, az elherdált Madách-vagyont visszaperelte, a romos állapotba került Sztregovát újjáépítette. Idős korában is képes volt irányítani az uradalmat.

A protestáns Fráter Erzsébet egy vonzóan szép, kedves, s feltűnően értelmes lány volt. Őszintén beleszeretett az íróba, akivel harmonikus, jó viszonyt alakított ki, de az anyósa ezt nem tudta elfogadni. Három gyermeket szült, de nem engedték meg neki, hogy nevelje őket: még kiskorukban elvették mindhármat tőle. Miután Madách Imrét börtönbe zárták, más férfival is közeli viszonya lett, aztán szoros kapcsolatba került az alkohollal is. Majthényi Anna ezeket egyáltalán nem tudta megbocsátani.

Majthényi Annát Kilyén Ilka, Fráter Erzsébetet a leánya, Ritziu Ilka-Krisztina játssza. Megjelenik a színpadon Madách Imre is (Györfi Csaba alakításában), bár ő nem szólal meg, mégis ő a főszereplő. Az író a két szeretett nő konfliktusa által okozott érzelmi káosz origója – még úgy is, hogy itt, most a halála után tárják fel legbenső érzéseiket, egyfajta kései gyónásként. Ezt jelzi az előadás mottója is: „Két világ közé hajítva, Melyikhez nyújtsam jobbom, nem tudom.” Az egyik a rend és a biztonság, a másik a szerelem és a szabadság! Madách mindkettőt szeretné, de mivel nem lehet, így kényszerűen szenved a két világ, őrlődik a két nő között. Nem tud erre a helyzetre érvényes szavakat mondani, de hatásosan kifejezi álláspontját a némasága és látványos mozgása.

Mozgásban

Bár egy táncszínház produkcióját láthatjuk, s a darabban hangsúlyosan megjelenik a tánc (a kor szokásainak megfelelően egy bálon ismerkedett meg Fráter Erzsébet és Madách Imre, húsz évvel később pedig egy másik bál volt az apropója a válásuknak), ez nem egy tánc-előadás! A koreográfusként ismert rendező, Györfi Csaba hangsúlyos mozdulatokat álmodott a színpadra, amelyektől egyfajta fizikai színház jött létre. A mozgásokhoz fontos a kitűnő zene is, ami Boros Csaba marosvásárhelyi zeneszerzőnek köszönhetően a zongora és a sámándob két radikálisan eltérő hangzása révén teremtődik meg. Túlzás nélkül mondható, hogy nagyszerű lett a zene! A díszlet rendkívül egyszerű, de hatásos: egy keresztet formál a tér, amelynek a végébe került a katolikus térdeplő gyónóhely. A (díszlethez hasonlóan Cristina Breteanu által tervezett) jelmezek pontos korhűséget adnak, ugyanakkor kifejezik a szereplők habitusát is: Majthényi Anna konzervatív, rendszerető jellemét, Fráter Erzsébet tobzódó szabadságát és Madách Imre visszafogottságában is zseniális karakterét.

Egy író

Közismert, akár elcsépeltnek is nevezhető téma anyós és menny ellenségeskedése s a férj fájdalmas tehetetlensége, de ennél az előadásnál rendkívüli nagy súlyt adnak e témának a történelmi ismereteink, amelyek alapján mondhatjuk, hogy két igazán különleges nő küzdött így egy zsenális író szeretetéért, aki rendhagyó választ adott az érzelmi háborúra azzal, hogy megírta Az ember tragédiája című remekművet. A Tragédia Éva-alakjai több színben is megidézik Fráter Erzsébet most megjelenített karakterét. Ezért is örömteli, hogy megszületett ez a kitűnő előadás!

Gulyás Gábor