Ugrás a fő tartalomra

Madách keresztje

A XIX. század meghatározó magyar drámaírójának, Madách Imrének nem volt könnyű a magánélete. Kiemelten fontos volt neki édesanyja, Majthényi Anna, akinek felbecsülhetetlenül sokat köszönhetett, de nem tudott konfliktus nélkül viszonyulni hozzá. Nagyon szerette a feleségét, Fráter Erzsébetet is, de ez a kapcsolat sem maradt drámai viszontagságok nélkül, így végül elvált tőle. De hogyan viszonyult hozzá s miképpen kapcsolódott egymáshoz ez a két prominens nő? Erről szól Györfi Csaba és T. Pataki László Kit szerettél, Madách? című kamaradrámája, melyet a nyárádszeredai Bekecs Táncszínház előadásában láthattunk szombaton este a kisvárdai zsinagógában.

Két nő

Majthényi Anna már fiatalon kitűnt a kortársai közül: az árván maradt, egy jezsuita páter által nevelt kislánynak hamar rendkívül erős lelki szilárdsága lett. Korán születtek a gyermekei (összesen kilencen), s ugyanolyan hamar meg is haltak közülük heten – ezért is lehetett neki annyira kedves az életben maradt Imre. Fáradhatatlanul és lelkiismeretesen dolgozott, az elherdált Madách-vagyont visszaperelte, a romos állapotba került Sztregovát újjáépítette. Idős korában is képes volt irányítani az uradalmat.

A protestáns Fráter Erzsébet egy vonzóan szép, kedves, s feltűnően értelmes lány volt. Őszintén beleszeretett az íróba, akivel harmonikus, jó viszonyt alakított ki, de az anyósa ezt nem tudta elfogadni. Három gyermeket szült, de nem engedték meg neki, hogy nevelje őket: még kiskorukban elvették mindhármat tőle. Miután Madách Imrét börtönbe zárták, más férfival is közeli viszonya lett, aztán szoros kapcsolatba került az alkohollal is. Majthényi Anna ezeket egyáltalán nem tudta megbocsátani.

Majthényi Annát Kilyén Ilka, Fráter Erzsébetet a leánya, Ritziu Ilka-Krisztina játssza. Megjelenik a színpadon Madách Imre is (Györfi Csaba alakításában), bár ő nem szólal meg, mégis ő a főszereplő. Az író a két szeretett nő konfliktusa által okozott érzelmi káosz origója – még úgy is, hogy itt, most a halála után tárják fel legbenső érzéseiket, egyfajta kései gyónásként. Ezt jelzi az előadás mottója is: „Két világ közé hajítva, Melyikhez nyújtsam jobbom, nem tudom.” Az egyik a rend és a biztonság, a másik a szerelem és a szabadság! Madách mindkettőt szeretné, de mivel nem lehet, így kényszerűen szenved a két világ, őrlődik a két nő között. Nem tud erre a helyzetre érvényes szavakat mondani, de hatásosan kifejezi álláspontját a némasága és látványos mozgása.

Mozgásban

Bár egy táncszínház produkcióját láthatjuk, s a darabban hangsúlyosan megjelenik a tánc (a kor szokásainak megfelelően egy bálon ismerkedett meg Fráter Erzsébet és Madách Imre, húsz évvel később pedig egy másik bál volt az apropója a válásuknak), ez nem egy tánc-előadás! A koreográfusként ismert rendező, Györfi Csaba hangsúlyos mozdulatokat álmodott a színpadra, amelyektől egyfajta fizikai színház jött létre. A mozgásokhoz fontos a kitűnő zene is, ami Boros Csaba marosvásárhelyi zeneszerzőnek köszönhetően a zongora és a sámándob két radikálisan eltérő hangzása révén teremtődik meg. Túlzás nélkül mondható, hogy nagyszerű lett a zene! A díszlet rendkívül egyszerű, de hatásos: egy keresztet formál a tér, amelynek a végébe került a katolikus térdeplő gyónóhely. A (díszlethez hasonlóan Cristina Breteanu által tervezett) jelmezek pontos korhűséget adnak, ugyanakkor kifejezik a szereplők habitusát is: Majthényi Anna konzervatív, rendszerető jellemét, Fráter Erzsébet tobzódó szabadságát és Madách Imre visszafogottságában is zseniális karakterét.

Egy író

Közismert, akár elcsépeltnek is nevezhető téma anyós és menny ellenségeskedése s a férj fájdalmas tehetetlensége, de ennél az előadásnál rendkívüli nagy súlyt adnak e témának a történelmi ismereteink, amelyek alapján mondhatjuk, hogy két igazán különleges nő küzdött így egy zsenális író szeretetéért, aki rendhagyó választ adott az érzelmi háborúra azzal, hogy megírta Az ember tragédiája című remekművet. A Tragédia Éva-alakjai több színben is megidézik Fráter Erzsébet most megjelenített karakterét. Ezért is örömteli, hogy megszületett ez a kitűnő előadás!

Gulyás Gábor

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...