Ugrás a fő tartalomra

Kis emberek nagy tragédiája

Albert Orsolya színművész a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulati tagja 2016 óta. A tavaly bemutatott, Győrfi Csaba által rendezett Parasztoperában Julika szerepét formálja meg.

Mit gondolsz Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztopera című darabjáról?

Szerintem ez egy nagyon jól sikerült darab. Engem az foglalkoztat igazán, ha valahogy az életet akarjuk megmutatni a színházban. Olyan dolgokról izgalmas beszélni, amik velünk történnek, akár kívül, akár belül. Igazából nézőként is azzal az előadással tudok a legjobban menni, ami valahol megmozgat. Ha úgy megyek haza, hogy elgondolkozom, én hogyan viselkednék az adott helyzetben, vagy hogy egyáltalán történt-e velem hasonló. Azt gondolom, hogy a Parasztoperánál erre nincs jobb anyag. Ha megnézzük, az összes szereplőnek van egy saját kis tragédiája, összeomlása, felemelkedése. Ahogy a való életben is mindannyiunknak vannak hullámvölgyei az életében. És ezt érdemes megmutatni, ha közben nem tesszük piedesztálra a történetet, és nem rejtjük el az emberi kis gyarlóságainkat. Egyébként nem ez az első találkozásom a darabbal. Marosvásárhelyen az egyetem stúdiószínházában negyedéves hallgatókként játszottam először. Viszont akkor nem Julikát, hanem a menyasszonyt, Etelkát alakítottam. És Strausz Imrével sem először találkoztam, mert ő volt a zenei vezetője annak az előadásnak és a mostaninak is.

Milyennek tartod Julika karakterét? Hogyan építetted fel őt?

Julika árva, akit befogad egy vidéki család. Bár megszeretik őt, mégis eladják két hold szőlőért. Ráadásul az egyetlen igazán szép dolgot az életében, a szerelmét éppen most veszik el tőle. Én úgy gondolom, hogy joggal lázad a világ ellen. Nagy erő van benne, és a végletekig kitartó. Csaba ötlete volt, hogy az előadás végén jöjjek vissza, amivel azt sugalljuk, hogy van remény. Túllehet lépni bármin, azon is, ha szívünk választottja más lányt ejt teherbe, ha hiszünk az igaz szerelemben. Hiszen Julika és Roland között az van szerintem.

Melyik karakterrel tudsz jobban azonosulni, Etelkával vagy Julikával?

Amikor az egyetemen csináltuk, akkor azt éreztem, hogy Etelkával, most meg azt érzem, hogy Julikával. Etelka szerepében bolondos lehettem, kicsit flúgos, amit nagyon élveztem, mert alapvetően távolt állt tőlem. Most viszont nagyon tetszett az erő, ami Julikában rejtőzik. Amikor a Kimegyek a zöld erdőbe című dalt éneklem, mindig próbálok figyelni arra, hogy ne sajnálják a nézők, hanem meglássák benne a bátorságot: inkább felakasztja magát, mint hogy a szerelme nélkül éljen.

Szerinted hogyan fogadhatja ezt a darabot egy kisváros és egy nagyváros közönsége? Jelentős lehet a különbség?

Szerintem a kisvárosi közeg sokkal inkább magáénak érezheti ezt a bemutatott életformát. Székelyudvarhely környékén például még mindig van olyan, hogy egy falusi kultúrházban tartják meg az esküvőt. De a mai napig nálunk sem történhet semmi pálinkázás nélkül. Míg szerintem egy nagyvárosi ember távolabb tartja magától az egész történetet. Bár ezt talán cáfolja az, hogy Budapesten több, mint húsz éve játszák töretlenül. De mégis érthető, hiszen az egész darab annyira bravúros, autentikus, valós érzésekről szóló, hogy bárhol mutatnák be, szerintem elérné a célját, és sikert aratna.

Orosz-Bogdán Noémi

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...