Furcsa háromszög

A Bekecs Táncszínház is részt vett a tavalyi Madách 200 emlékévben, de egy merőben újító megközelítést választottak. A Kit szeretettél, Madách? című előadás rendezőjét, Györfi Csabát kérdeztük az indokokról.

Madách Imre nőkkel való viszonyáról szól a Kit szerettél, Madách?. Társszerzője, korográfus-rendezője és szereplője is vagy az előadásnak, hogy jött ez a téma, miért szerettél volna Madách életének ezen aspektusával foglalkozni?

A 200 éves évforduló ürügyén merült fel Madách neve, mint lehetőség. Kilyén Ilka művésznő ajánlására olvastam el T. Pataki László két monodrámáját, amelyek Fráter Erzsébet és Majtényi Anna életéről szólnak. Ekkor jött az ötlet, hogy a két szövegből hozzunk össze egy előadást. Ilyen értelemben vagyok társszerző, hogy összedolgoztam a két dramatikus szöveget. Ezek főleg monológok, de megfelelő helyzetbe hozva dialógusként hatnak. Egy olyan konfliktusrendszer épül így fel, amelyben Madách alakja is meg tud jelenni. Körülötte pedig, mint fő szervezőerő, jelennek meg a nők.

Ebből a viszonyból melyik az legfontosabb rész, amire az előadás épít?

Nagyon fontosak az ő nézetbeli különbségeik, például megjelenik ez vallási téren is, a hitük kapcsán. Az egész háromszög nagyon furcsa rendszert alkot, mert Madách mind a két nőt szereti. Mindkettőjükhöz ragaszkodik, az egyikhez az erős anya-fiú kötődés, a másikhoz szerelmi szálak fűzik. Ők viszont mind a ketten az egyedüli kisajátításra törekszenek, kizárólag saját maguknak akarják ezt a férfit. Minden olyan eset, gondolat vagy konfliktus, ami ezt körbeveszi, Madáchon csattan. Ő az elszenvedője a számára két legfontosabb nő párharcának.

Említetted, hogy a tavalyi Madách-év kapcsán született az előadás, amikor az író születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeltük. Egymást érték Az ember tragédiája rendezések, szinte Tragédia-lázban égett az ország. Benned felmerült, hogy azzal a szöveggel foglalkoznál, vagy tudatosan nem a fősodort akartad követni?

Pont az merült fel, hogy ne rendezzek Tragédiát. Szándékos a részünkről ez a fajta „kimaradás”. Elkezdtük kutatni, mi az az anyag, amit meg lehet szólaltatni, így jöttek a Pataki-féle monodrámák. Méltatlanul keveset használják ezeket a zseniális szövegeket, amelyek egy hiánypótló koncepcióra épülnek. Rávilágítanak az adott korra, valamint arra, hogy Madách miben őrlődött, miközben megszületett a mestermű. Szerintem nagyon fontos Az ember tragédiáját rendezőknek is, hogy megértsék azt a viszonyrendszert, amiben ez a dráma született. Bemutatja, mi az az állapot és környezet, amiben Madách élt, amikor a művet írta.

Igen, mindenképpen fontos ez a kérdés, a fesztivál első szakmai beszélgetésén is felmerült az írónak a nőkhöz fűződő kapcsolata a Kassai Thália Színház Az ember tragédiája-előadása kapcsán (r. Rédli Károly). Ebből is látszik, mennyire hangsúlyos része ez a madáchi életműnek. Pataky szövegei, amiket felhasználtál, is ezt ragadják meg. Először dolgoztál dramaturgként, társszerzőként, vagy van már tapasztalatod hasonló munkában?

Nem igazán csináltam még ilyet, viszont úgy gondoltam, ezt a szöveget nem tudom kiadni egy dramaturgnak. Nekem kellett foglalkozni az anyaggal, és nem szerettem volna egy kész szöveggel dolgozni. Késztetést éreztem arra, hogy felkutassam a családfát, utánanézzek Madách, Fráter Erzsébet és Majtényi Anna életének, valamint a kornak is. Ebből a kutatásból jött az inspiráció, hogy írjak. Elkezdtem a Pataki-szövegeket különféle szituációk mentén átformálni, új helyzetbe helyezni azokat, így alakult ki egy szövegkönyv. Ez még természetesen, a próbák során is változott, az alkotótársaimmal együtt újragondoltunk az adott helyzeteket.

Milyen érzés fesztiválon játszani, mennyiben más, mint hazai közönség előtt? Voltatok már korábban ezzel az előadással vendégszerepelni?

Szerencsére a bemutató óta sokat játszottuk az előadást. Rendkívül különböző nézőközönségek előtt szerepeltünk, falusi kultúrházaktól kőszínházak nagyszínpadáig. Izgalmasnak találom az itteni közeget is, nagyon örülök, hogy meghívtak minket a fesztiválra. Azt gondolom, hogy fontos munkánk ez, rendezőként és előadóként egyaránt, illetve az újonnan alakult Bekecs Táncszínháznak is.

Molnár Kata