Ugrás a fő tartalomra

Az idei díszvendég a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

Parasztopera
Idén nyáron immár 36. alkalommal rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját. Június 21. és 29. között Kisvárda lesz az ország színházi fővárosa, ahol 26 előadás – közülük 17 versenyben – várja a színház szerelmeseit.


Az esemény díszvendége a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, amely idén ünnepli megalapításának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból fotókiállítás és dokumentumfilm vetítés is gazdagítja a programot.

A szakmai zsűri tagjai lesznek: Elek Tibor irodalomtörténész, Lőkös Ildikó dramaturg, Nagy Katica színművésznő, Pataki András rendező és Tapasztó Ernő színész-rendező.

A versenyprogram összeállítója Balogh Tibor, aki immár kilencedik éve művészeti tanácsadója a fesztiválnak. Az ő szakmai tapasztalatának köszönhetően rendre változatos, minden közönségréteget megszólítani képes, ugyanakkor karakteres fesztiválok születnek. Balogh Tibor kiemelte, hogy az idei fesztivál szellemi ívének három pillére lesz. Az első a háborúsejtelem. Nyitányaként, Gogol Háztűznézőjének beregszászi előadásában – a férfi társulati tagok távollétében – a férfiszerepeket nők játsszák. A témakörben a zárszó a Térszínházé: az ő morbid humorral komponált Svejkjük, más formanyelven, szintúgy a háború abszurditására mutat rá. A második pillér stílustörténetet idéz. Az előző század 70-es évei átmeneti állapot emlékét idézik. A kor kiváló színpadi szerzői – mások mellett Csurka István, Görgey Gábor és Spiró György – ugyan a szocialista embereszmény ábrázolására kapták a megbízást, de már nem tiltották be minden művüket, ha a valóság színéhez hozzá mutatták annak a fonákját. A harmadik fesztiváltartópillér a jövőé: fiatal rendezők keze alatt, fiatal színésztehetségek mutatkoznak be a versenyműsor folyamában.

A seregszemle ünnepi eseményei közül kiemelkedik Farkas Ibolya színművész 85. születésnapja és színészi pályájának 65 éves jubileuma. A művésznő tiszteletére műsorra tűzik Tatár Rózsa Ady és Adél című monodrámáját, a marosvásárhelyi Spectrum Színház előadásában.

A fesztivál ideje alatt bemutatják Nagy B. Sándornak Nemes Levente színművésszel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház egykori igazgatójával készített beszélgetőkönyvét. Levetítik továbbá a Semmelweis című filmet, amit közönségtalálkozó követ.

A 36. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja számos értékes és népszerű produkcióval várja a régi és új látogatókat egyaránt.

Jöjjön el, és élje át a színház varázsát Kisvárdán, ahol a művészet és az emberi történetek újra életre kelnek!

Jegyrendelés: info.kvmh@gmail.com
Jegyvásárlás: 2024. május 14-től a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ jegypénztárában (4600 Kisvárda, Flórián tér 20.)
Az eseményekről bővebben: https://www.facebook.com/KisvardaiFesztival/events

Nyitókép: Darvas Benedek - Pintér Béla: Parasztopera, Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...