Ugrás a fő tartalomra

A Semmelweis női főszereplője Kisvárdán

A kisvárdai színházi seregszemle idei műsora számos kísérőprogramot, egyebek között könyvbemutatót, kiállítást és filmvetítéssel egybekötött szakmai beszélgetést is tartalmaz. Szerdán az anyák megmentőjéről készült Koltai Lajos-filmet, a Semmelweist nézhették meg az érdeklődők. A vetítést követően a produkció női főszereplőjével – aki egyben az egyik 36. fesztivál egyik zsűritagja –, Nagy Katicával beszélgetett Mészáros Katalin.

A kórházak szülészeti részlegén tomboló, áldozatokat követelő gyermekágyi láz megszüntetésére keres eszközt Semmelweis Ignác a Koltai Lajos rendezte életrajzi drámában. A neves bécsi klinikán dolgozó orvos szembe megy minden korábbi orvosprotokollal- és elmélettel 1847-ben. Harcol a kórral, a kollégáival és önmagával is. A filmben ezt a harcot követhetjük végig. S bár valójában nem ismerjük az anyák megmentőjének magánéletét, Maruszki Balázs forgatókönyvíró egy fiktív szerelmi szál beemelésével e küzdelemben társat, támaszt adott Semmelweis doktornak.

A címszereplőt Vecsei H. Miklós, Hoffmann Emma ápolónőt pedig Nagy Katica játssza. Nagy Katica a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiváljának egyik zsűritagja, így a filmvetítés után ő maga mesélt az eddigi pályájáról és a díjnyertes film forgatásáról. Nagy Katica Mészáros Katalin azon kérdésére, hogy a film előtt hogyan alakult pályája, elmondta: a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2019-ben végzett Zsótér Sándor és Börcsök Enikő osztályában. Gyakorlatát Kecskeméten és Szombathelyen töltötte, de dolgozott például Tatabányán is. Ezt követően szerződött el Budaörsre, ahol egy évet töltött, majd szabadúszó színész lett. „Azt éreztem, hogy számomra ez a legkomfortosabb létforma” – fogalmazott Nagy Katica.

A szereplőválogatás időszakáról is számos történetet mesélt. Elmondta, hogy zárt castinggal választották ki a színészeket. Hozzátette, hogy első szereplése jól sikerült, viszont a második alkalommal már izgult. Koltai Lajos azonban megnyugtatta: „És akkor mondta, hogy ne izgulj, csak legyél ugyanolyan, mint a múltkor” – emlékezett vissza a színésznő. A forgatásról és a kollégákkal való viszonyáról szintén mesélt Nagy Katica. „Koltai Lajos úgy szeret dolgozni, hogy hatkor kezdünk és hatkor végzünk. Ehhez minden nap öt órakor kellett kelni” – magyarázta. Hozzátette: partnerével, Vecsei H. Miklóssal a három hónapig tartó forgatás minden napján kint voltak a setben. „De szerencsére nagyon-nagyon jók voltak a kollégák. Egytől egyig szerettünk együtt lenni” – tette hozzá.

Az alkotás Semmelweis életének egy rövid, ámde eseménydús szakaszát, a probléma azonosításától a megoldásig (klórmeszes kézmosás) vezető utat mutatja be. Semmelweis Bécs után visszatért Pestre és a Rókusban folytatta pályafutását, ahol szintén többezer édesanya és csecsemő életét mentette meg. Azonban a sors kegyetlen volt, elméje megbomlott, végül elmegyógyintézetben hunyt el mindössze 47 évesen.

A színművészeknek közelebb kellett kerülniük egy számukra ismeretlen területhez, az orvostudományhoz és egy régi korhoz, a 19. századhoz, valamint az adott század viszonyaihoz, mint például a társadalmi berendezkedéshez és a nők helyzetéhez. „Nagyon sok külső segítséget kaptunk a produkció részéről. Elsőként szakemberek tartottak előadásokat a kor történetéről és az orvostudományról” – mondta a színésznő. Hangsúlyozta, hogy Koltai Lajos már a munkafolyamat legelején elbeszélgetett vele Hoffmann Emma karakteréről. Ugyanis észben kellett tartania, hogy a nők helyzete más volt, mint ma. Sőt, az ápolószemélyzet társadalmi megbecsültsége is más volt. Ráadásul Emma árvaként, magáról és a húgáról anyagilag és érzelmileg gondoskodó nőként van jelen a filmben. Ennek tudatában a kellett Nagy Katicának megformálnia Semmelweis segítőjét, szerelmét – derült ki a filmvetítés utáni jó hangulatú beszélgetésből.

Lengyel Emese
Nyitókép: Délelőttönként a zsűri is részt vesz a szakmai klub beszélgetésein. Itt kapta lencsevégre Nagy Katicát Gáncs Tamás

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...