Ugrás a fő tartalomra

A Semmelweis női főszereplője Kisvárdán

A kisvárdai színházi seregszemle idei műsora számos kísérőprogramot, egyebek között könyvbemutatót, kiállítást és filmvetítéssel egybekötött szakmai beszélgetést is tartalmaz. Szerdán az anyák megmentőjéről készült Koltai Lajos-filmet, a Semmelweist nézhették meg az érdeklődők. A vetítést követően a produkció női főszereplőjével – aki egyben az egyik 36. fesztivál egyik zsűritagja –, Nagy Katicával beszélgetett Mészáros Katalin.

A kórházak szülészeti részlegén tomboló, áldozatokat követelő gyermekágyi láz megszüntetésére keres eszközt Semmelweis Ignác a Koltai Lajos rendezte életrajzi drámában. A neves bécsi klinikán dolgozó orvos szembe megy minden korábbi orvosprotokollal- és elmélettel 1847-ben. Harcol a kórral, a kollégáival és önmagával is. A filmben ezt a harcot követhetjük végig. S bár valójában nem ismerjük az anyák megmentőjének magánéletét, Maruszki Balázs forgatókönyvíró egy fiktív szerelmi szál beemelésével e küzdelemben társat, támaszt adott Semmelweis doktornak.

A címszereplőt Vecsei H. Miklós, Hoffmann Emma ápolónőt pedig Nagy Katica játssza. Nagy Katica a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiváljának egyik zsűritagja, így a filmvetítés után ő maga mesélt az eddigi pályájáról és a díjnyertes film forgatásáról. Nagy Katica Mészáros Katalin azon kérdésére, hogy a film előtt hogyan alakult pályája, elmondta: a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2019-ben végzett Zsótér Sándor és Börcsök Enikő osztályában. Gyakorlatát Kecskeméten és Szombathelyen töltötte, de dolgozott például Tatabányán is. Ezt követően szerződött el Budaörsre, ahol egy évet töltött, majd szabadúszó színész lett. „Azt éreztem, hogy számomra ez a legkomfortosabb létforma” – fogalmazott Nagy Katica.

A szereplőválogatás időszakáról is számos történetet mesélt. Elmondta, hogy zárt castinggal választották ki a színészeket. Hozzátette, hogy első szereplése jól sikerült, viszont a második alkalommal már izgult. Koltai Lajos azonban megnyugtatta: „És akkor mondta, hogy ne izgulj, csak legyél ugyanolyan, mint a múltkor” – emlékezett vissza a színésznő. A forgatásról és a kollégákkal való viszonyáról szintén mesélt Nagy Katica. „Koltai Lajos úgy szeret dolgozni, hogy hatkor kezdünk és hatkor végzünk. Ehhez minden nap öt órakor kellett kelni” – magyarázta. Hozzátette: partnerével, Vecsei H. Miklóssal a három hónapig tartó forgatás minden napján kint voltak a setben. „De szerencsére nagyon-nagyon jók voltak a kollégák. Egytől egyig szerettünk együtt lenni” – tette hozzá.

Az alkotás Semmelweis életének egy rövid, ámde eseménydús szakaszát, a probléma azonosításától a megoldásig (klórmeszes kézmosás) vezető utat mutatja be. Semmelweis Bécs után visszatért Pestre és a Rókusban folytatta pályafutását, ahol szintén többezer édesanya és csecsemő életét mentette meg. Azonban a sors kegyetlen volt, elméje megbomlott, végül elmegyógyintézetben hunyt el mindössze 47 évesen.

A színművészeknek közelebb kellett kerülniük egy számukra ismeretlen területhez, az orvostudományhoz és egy régi korhoz, a 19. századhoz, valamint az adott század viszonyaihoz, mint például a társadalmi berendezkedéshez és a nők helyzetéhez. „Nagyon sok külső segítséget kaptunk a produkció részéről. Elsőként szakemberek tartottak előadásokat a kor történetéről és az orvostudományról” – mondta a színésznő. Hangsúlyozta, hogy Koltai Lajos már a munkafolyamat legelején elbeszélgetett vele Hoffmann Emma karakteréről. Ugyanis észben kellett tartania, hogy a nők helyzete más volt, mint ma. Sőt, az ápolószemélyzet társadalmi megbecsültsége is más volt. Ráadásul Emma árvaként, magáról és a húgáról anyagilag és érzelmileg gondoskodó nőként van jelen a filmben. Ennek tudatában a kellett Nagy Katicának megformálnia Semmelweis segítőjét, szerelmét – derült ki a filmvetítés utáni jó hangulatú beszélgetésből.

Lengyel Emese
Nyitókép: Délelőttönként a zsűri is részt vesz a szakmai klub beszélgetésein. Itt kapta lencsevégre Nagy Katicát Gáncs Tamás

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Švejk, humor, háború

Jól ismert történet, új köntösben Elég csak kimondani vagy leírni – mindenféle magyarázat nélkül –, hogy Švejk, ami bizonyosan többünk számára ismerősen cseng. Ebben közrejáthatott az is, hogy Jaroslav Hasek cseh humorista és író Švejk, a derék katona című alkotását csaknem hatvan nyelvre fordították le, köztük magyarra. A mű alapján ezúttal Kaj Ádám rendezésében készült el a Švejk az óbudai Térszínházban dark operett, avagy zenés monarchiasirató műfaji megjelöléssel. A Kehely kocsmától a frontig egy egészen sajátos atmoszférát teremtő dalok kíséretében jutunk el, amelyek szövegét Vörös István, zenéjét pedig Bucz Magor jegyzi. A zene szerves része az előadásnak Az előadás a Déryné Program Barangoló alprogram részeként készült el, így díszlet kidolgozásánál fontos szempont lehetett, hogy könnyen utaztatható legyen. Orth M. Dániel, aki a látványért felelt, a Kehely kocsma terében megtalálható díszletek áthelyezésével – és funkciók átruházásával – oldotta meg a különböző helyszínek látván...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...

Csatában az „orgonizmus” ellen

Különleges, napjainkra erősen reflektáló előadást készített Ricz Ármin a Szabadkai Népszínházban. A rendezőt a Tartuffe-előadás kapcsán pályájáról is kérdeztük. Ha jól tudom te színészként kezdted a pályát. Miért, mikor döntöttél úgy, hogy rendezőként is dolgoznál, tanulnál? Másfél éve vagyok a Szabadkai Népszínház társulatánál, és körülbelül azonos arányban kapok színészi és rendezői feladatokat. Már a színművészetin fölébredt bennem a vágy, hogy rendezzek is. Mi egy háborús generáció vagyunk, folyamatosan azt tapasztaltam, hogy kis létszámú csoportokban dolgoztam. Néztük folyamatosan az osztálytársainkat, és akkor éreztem meg, hogy mennyire fölvillanyozó érzés tud lenni, hogyha felcsillan egy-egy jó gondolat, vagy egy instrukció, amivel a társainkat segíthetjük. Miben láttad a Tartuffe relevanciáját és hogyan, miért tud ez a dráma működni most, 2024-ben Szabadkán? Én választottam a szöveget, mert azt gondolom, hogy egy jól működő darab. A közösségi média és az internetes kommunikáció...