Ugrás a fő tartalomra

Sárga halottak

Egy aszimmetrikus világban, ahol a téveszmék és a párhuzamos valóságok egybeolvadnak, avagy találkozásom a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Leenane szépe című előadásával.

A produkció Maureen (Albert Orsolya) és Mag (Fincziski Andrea), kapcsolatának történetét meséli el. Maureen a 40 éves vénlány, anyjával, a házsártos öregasszonnyal él együtt Írországban. Mérgező kapcsolatuk a gyűlöletből építkezik, és viszonyuk feszültsége az előadás végén a nő által elkövetett anyagyilkosságba torkollik.

Maureen a negyven éve alatt összesen két férfival csókolózott. Amikor Pato Dooly (Szűcs-Olcsváry Gellért), egy szintén Leenane-ből származó férfi hazatér Angliából, felforgatja a nő megszokott életét. Maureen minden eszközével anyját igyekszik bosszantani, és ezért kész feláldozni a szerelmét is. Mag ezért bosszúból elmeséli Patónak, lánya idegösszeomlását. A férfi visszamegy Angliába, de levelet küld Maureennak, amiben meginvitálja magához, mert egy munkalehetőséget kapott Bostonban. A levelet Ray (Wagner Áron), Pato testvére odaadja Magnek, aki megeszi azt, hogy ne juthasson el a lányához. Amikor Maureen tudomást szerez, hogy anyja eltitkolta előle a lehetőséget, bosszúból megöli őt. Az anya halálakor, Maureen elméje elborul, képzeletében felépít egy Patóval közös életet, amelynek hamisságára Ray világít rá.

A Barabás Árpád által megteremtett világban minden karakter boldogtalan. Az elrajzolt egyéneken felfedezhető egyfajta aszimmetria. Maureen fél arca születésétől kezdve sebhelyes, Mag jobb keze megégett, Pato ingének két oldalán eltérően húzódik a csíkos minta és Ray egyik nadrágszára csak a térdéig ér. Ez a kiegyensúlyozatlanság ráhúzható az előadás egészére, hiszen az összes szereplő instabil. Pato boldogtalanságát az angliai munkahelye okozza, Ray egy furcsa szerzet, aki teljesen eltér a szótári értelemben vett normálistól. Maureen és Mag egymás bánatának kovácsai.

A dialógusokat átszövi a kegyetlen humor, amely Maureen fenyegetéseiből Mag szenilitásából, nagyothallásából és Ray impulzivitásából fakad. A nő komikussága abban a pillanatban szűnik meg, amikor ígéretei valósággá válnak. Mag kétértelmű, bántó, mégis vicces beszólásainak a halál vet véget. Ray, Maureennal való utolsó találkozás a válik véresen komollyá, amikor ráébreszti őt, hogy a Patóval tervezett közös életük, csupán elméjének szüleménye.

Az előadás egy sárga térben játszódik, és a szobabelsőt felülről egy LED tető borítja, amelyen felhők úsznak át, illetve Pato levele is ezen jelenik meg. A kivetítésnek nem volt drámai szerepe, és számomra nem rendelkezett kiemelt funkcióval a térben. A küldemény írott formában történő megjelenítésének nem értettem a lényegét, hiszen Maureen mozgása a térben, és a felolvasás elegendő lett volna. Az alkotás nem alkalmazott sok kelléket, azonban minden tárgy erőteljes és érzékletes volt. Ugyanakkor párhuzamba tudom vonni a levél kivetítését Mag halálával. A kásával való etetés kellően érzékletesnek bizonyult, a megfojtás rátett egy lapáttal, és mindenki számára egyértelműsítette az anyagyilkosságot, azonban számomra a fulladás érzékletesebbnek bizonyult volna.

A sárga a jelmezeken is visszaköszönt, a fekete-fehérrel kontrasztosan kiegészítve. A harsány színhasználat ellenpontozta a hullasápadtra meszelt arcokat, ugyanakkor utalt a vizeletre, amelyet Mag a mosdókagylóba önt, illetve az irigységre, amely végigkíséri lányával folytatott toxikus kapcsolatát.

A történet lineáris vonalvezetés helyett képekben mutatja be az események láncolatát. A jelenetek között egy ismétlődő dallam játszódik le, és a sötétséggel jelzi, az újabb szakasz kezdetét. Hiába haladunk előre a történetben, az idő nem múlik Mag és Maureen számára. Viszályuk időtlen, és a kezdetektől kiszámíthatóan tudjuk, hogy rohanunk a tragikus végkifejlet felé. Az anya halála nem megoldás, nem ad feloldozást a nőnek. A számomra katarzishoz közelítő befejezés, és a hintaszék kísérteties mozgása is bizonyítja, hogy ez a harc csak Maureen halálával érhet véget. Számomra a Leenane szépe egy olyan előadás, amely szaggatottan felépítve, egy tragikus témát boncolgat. Halott karakterekkel teli világa könnyen magával ragad, és remekül felépített, libabőrös lezárása miatt, emlékezetes élmény marad számomra.

Szász Anna
Képek: Ráthonyi Ráhel Sára

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...