Az idei Életmű-díjas Biluska Annamária

A Kulturális és Innovációs Minisztériuma Életmű-díját a felkért, háromtagú Szakmai Bizottság (Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiváljának igazgatója; Balogh Tibor, valamint Pataki András) döntése szerint Wischer Johann vajdasági színművész, rendező, valamint Biluska Annamária színésznő, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Örökös Tagja.

Biluska Annamária, személyiségének állandó derűjével, humorával a csupa kedély, élettel teli színésznő és a megöregedni képtelen ember ritka példája. Kolozsváron született 1941-ben, pályáját a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben kezdte, ott diplomázott. Egy évet töltött a sepsiszentgyörgyi társulat tagjaként, majd a következő körülbelül egy évtizedben Nagyváradon volt színésznő, ezt követően öt évig a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1978-tól visszatért Erdélybe, és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpadán talált otthonra, ahol azóta is rendszeresen játszik, rendkívül népszerű a közönség és a kollégái körében, 2021-től a társulat Örökös tagja. Biluska Annamária játékossága, könnyedsége miatt évtizedek óta a közönség ünnepelt komikája, de mély, drámai szerepekben, köztük kettős férfiszerepben is brillírozott. Jelenleg A tavasz ébredése Ilzéjeként látható színpadon, de sokunknak emlékezetes marad a Nem élhetek muzsikaszó nélkül Mina nénijeként, A nyugalom Jolikájaként, Az üvegcipőben mint Szakácsné, vagy Nellként A játszma végében. Szerepeiből mindegyre kitűnik a több évtizedes színpadi tapasztalat, a színház iránti szenvedély, a kivételes szakmai elkötelezettség és kíváncsiság.

Különleges ugyanakkor Biluska Annamáriának a színházi világhoz és közönségéhez való hűsége is. Pályája során a színpad otthont jelentett számára, alkotóközösségére családként tekintett. A Nagy Miklós Kund szerzőségében idén megjelent, vele készült beszélgetőkönyv címe is ez: Nekem a színház a családom. Minden bizonnyal a színház is családtagjává fogadta Biluska Annamáriát!

Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Keresés ebben a blogban