Édes Anna – jelszó: kiszolgáltatottság

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház- és Film Kar Magyar Színházi Intézetének harmadéves színészhallgatói Kosztolányi Dezső Édes Anna című művét adták elő Bélai Marcel rendezésében. A jól ismert regény történetét pontosan ismerő néző is olykor meghökkenve nézte, ahogyan a hallgatók egészen új megközelítésbe helyezték a századelő szomorú cselédlányainak tragikus, bizonyos szempontból hétköznapi és ugyanennyire felforgató sorsát.

Az előadás alapvetően kettősségekre épül. Legszembetűnőbb ezek közül, hogy míg az első felvonás főként a történelmi és társadalmi tényezőket, addig a második az individuum, azon belül is Anna belső világát, kívülállóságát helyezte a középpontba. Utóbbihoz nagyban hozzáadott, hogy a főhősnőt játszó színészhallgató (Kerekes Barbara) volt az egyetlen, aki a többiek elmaszkírozott – fehér arcú, túlzó színjátszásához képest realisztikusan játszott. Ezzel képviselte magát a nézőt is, aki maga is kissé elvész az őrületben.

Ugyanilyen szempontból tekinthetünk a jeleneteken belüli erős kontrasztú dinamikai változásokra is: a cselédek elővezetése – „divatbemutatója” –, Anna abortusza, Vizyék meggyilkolása. Mind olyan momentumok, amelyek önmagukban is erős pillanatokat eredményezhettek volna a színpadon, de a játszók kaotikus, mégis rendezett és fegyelmezett összjátéka még jobban megragadták a figyelmet, és nem is eresztették el, egy pillanatra sem.

A zenei hatások folyamatosan a modern és jazz-korszak híres elemei között váltakoztak, ismét a kettősség hatását keltve: egyszerre épültek be szervesen, és lógtak ki nagyon a prózai egységek közül. A színpad képe végig letisztult volt, az egy-egy mozzanathoz elengedhetetlen díszletelemeken kívül csak a hátsó függöny nyitása és csukása, illetve a mögötte elhelyezkedő nőalakot ábrázoló szobor kapott hozzáadott karaktert.

A már-már sablonosnak mondható, kanonizált értelmezés mellé, miszerint Vizyné (Ilyés Klaudia) halott lányát látja Annában, ezért önkéntelenül is gondoskodni akar róla, új árnyalatot kapott Patikárius Jancsi (Ferencz Ádám) is. Belépő rap-betétjében úgy jelent meg, ahogy a történet kanavászát ismerve először gondolhatunk: elkényeztetett úrifiúként, aki fényes filmszínészkarriert dédelget, de a helyettes államtitkár nagybátyja szerez neki állást a bankban, hogy beindíthassa felnőtt életét. Ez nagyon gyorsan átalakult, mikor megtörtént a gazdák elutazása következtében együtt töltött éjszaka Annával, ekkor az izgatott, majd a riadt kisfiút láttuk.

Különleges dramaturgiai (dramaturg: Takács Réka) döntések is megjelennek az adaptációban: az előadás rögtön Anna tárgyalásával indított, rögtön elárulva ezzel a csúcspontnak tekinthető gyilkosságot, amire egyébként később is sokszor utaltak már a bekövetkezése előtt. A cselédlány prófétaként érkezett a budapesti bérház lakóközösségébe, és a próféciát beteljesítve távozott onnan. Értetlenül áll efölött a regény szerzője, Kosztolányi Dezső (Daradics Hannah) is, aki bár majdnem végig jelen volt, soha nem avatkozott közbe, passzív narrátora volt saját meséjének.

A harmadévesek előadása kiváló érzékkel elegyítette a történelmi közjátékokat komoly sorsdöntő eseményekkel, a helyzetkomikumokat valódi, életből vett szituációkkal.

Szalánczi Ágota

Képek: Tugya Vilmos

Sírva vigad a magyar (színész)

Urbán András rendezésében láthattuk a Történt egyszer Újvidéken című előadást. „Kisebbségi extravaganza sok zenével, tánccal, szellemekkel és indiánokkal”, így határozza meg saját magát a produkció. Nos, ezek közül valóban egyikből sem volt hiány. Talán ezt az előadást vártam a legjobban a fesztiválon, mert rendkívül izgalmasnak találom Urbán András rendezői világát, így kíváncsian vártam, az újvidéki társulattal közösen mit alkottak – és szerencsére nem okoztak csalódást. A színház születésnapi ünnepsége után járunk, egy hosszúra nyúlt buli hajnali fázisát láthatjuk, ahol már senki sem önmaga. Az alkohol és a kései órai hatására felszínre kerülnek ki nem mondott szavak, bántalmak, konfliktusok – közben meg néha dalra is fakadnak a színészek. Miközben halad előre az este, a színházban dolgozók reflektálnak saját színészi mivoltukra. Önirónia a javából, a színház alapvető kérdéseit feszegetik: negyedik fal, mit gondolunk a saját művészetünkről, interakció a közönséggel, egyáltalán, mi i...

Szerelemvilág | Beszélgetés Budizsa Evelynnel

Billy kifundálja, hogy hamis igazolással tettetve magát halálos tüdőbetegnek, felkéredzkedik a csónakra, amely szereplőválogatásra szállítja a helybelieket. Csónakos Bobby, aki az érzelemkészletét vállra vetett szerszámosládában mozgatja, mindig körültekintően, a sérelmek súlyának megfelelően illesztve egymáshoz a készségeket, fontolja meg a sújtó brutalitást. Billyre nagyot sújt, a feltételezett szimulálás miatt. Nagyot, ám részvéthozót, mert Helén, a vonzóan dekoratív, ám enyhén elme-kripli tojásfutár félredobja haragját, amiért nem őt. hanem a nyomorékot vitték próbafelvételre Amerikába, és teljesíti annak régi, titkolt kívánságát: sétára indulnak. Szerelmüket azonban megvérzi a mégis valódi tüdőbaj. Helén Budizsa Evelyn. 7 éve végezett színművészként Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, 8 éve tagja a Harag György Társulatnak Szatmárnémetiben. Eddigi pályáján körülbelül 8 főszerepet kapott, dolgozhatott Bocsárdi Lászlóval, Andrei Șerbannal, Sardar Tagirovskyval. Anyakönyvi...

California dreamin'

Mit tehet egy csúf, sánta, tüdőbajos fiú egy kicsiny, eldugott, írországi szigeten azon túl, hogy naphosszat fixírozza a teheneket? Álmodozik és remél, hogy egyszer több lesz, mint lenézett nyomorék, és talán ő is megleli majd az igaz szerelmet. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat Martin McDonagh A kripli című darabjával, Bélai Marcel kiemelkedő minőségű rendezésével érkezett a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiváljára. Martin McDonagh ír drámaíró darabjai veszélyesek: csupán első olvasatra tűnnek közönségbarát, jól formálható, szép kerek egésznek, azonban, ha a színházi alkotó példának okáért A kripli mélyére ás, rögtön szembe találja magát a nagyívű dramaturgiai építkezés és a tűpontos ritmus szerzői követelményeivel, amit megúszni nem lehet, különben darabjaira hullik az előadás. S még említésre sem került a dráma többrétegű jelentéstartalma, amely egyszerre nyújt a közönségnek fekete komédiát, de fontos társadalmi kérdéseket is felvet, amelyekre ugyan válaszol...

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Keresés ebben a blogban