Ugrás a fő tartalomra

Ábránd és varázslat - Balogh Tibor gondolatai a fesztivál elé

Nem mindig fenékig tejfel. Olykor reggelente egy-egy duplahabos cappuccino ihletében kell szintre áltatnom magamat, hogy majd a munkatársaim körében sugározhassam a reményt: menni fog, hajrá!

Pedig akkor a bizakodókéhoz méltatlan a valódi kedélyem éppen. Néhány felvilágosult királyunk és kormányzónk hivatali idejét leszámítva, ezeréves hagyományunk, hogy nyereg alatt puhítjuk a művészetet – gondolom, ha éppen megélhetési hazafiak beszűkült művészetfogalma, értékrendje hergel, vagy giccsrajongó kamarások és pszichokrata bölcselők tetszetős szekvenciái ámítanak a hatékony esztétikum tárgyában. Pénzügyi és széptani ábrándnak látszik olykor, véghez vinni egy fesztivált.

Mégis, Nyakó Béla igazgató úr megbízásából, járom szorgosan a Kárpát-medencét, hívom meg mindenfelől a fesztiválrangúnak érzett előadásokat. Éberséggel és résen léttel vértezett fel munkámhoz a Teremtő. Éber voltam, amikor más városokba akarták csempészni kezeim közül a fesztivált, résen, amikor lezárták a koronavírus járvány miatt az országhatárokat, de muszáj volt utaznom, mert íratlan szabályunk, hogy ide csak személyes megtekintés alapján kerülhet előadás.

Teljes értékű programot tudtunk nyújtani mindkét járványévben. Tavaly azonban megriadtam, azt mondtam, a háború alattomosabb vírus a Covidnál. Igazam lett, idén több kellett a puszta éberségnél vagy a résen létnél. Nem is több: valami más. Varázslat.

Köszönet! Azért, hogy az oltalmunk alatt dolgozó beregszásziak felléphetnek A helység kalapácsával, hogy újra láthatjuk Kisvárdán a temesváriakat, hogy felfedezték fesztiválunkat a színház-egyetemisták.

Legyenek szép napjaink!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...