Ugrás a fő tartalomra

Törik a gerinc


Kommunistából lesz a nácik kirakatszínésze, kulturális atyaúristene, a Berlini Állami Színház igazgatója, Hendrik Höfgen. Az Újvidéki Színház előadásában Balázs Áron érzékletesen játssza el a 180 fokos fordulatot. Megmutatja, hogy kezdetben Höfgen jobban hisz a kommunista eszmékben, mint a színészi képességeiben. Mozgalmárként szinte lángol. Meggyőződéssel folyik belőle a szó. Fölöttébb lelkes. Színészként kétségek gyötrik, hogy egyáltalán tehetséges-e, van-e keresnivalója a pályán? De azért törtet és törtet, mind feljebb akar jutni, Hamburgból Berlinbe, meghatározó főszerepekbe. És ezért semmi nem drága számára.

Színház a színházban játék ez, Janja Valjarević díszlettervező piros kis lámpákkal szinte be is keretezi a színt, és egy hatalmas tükröt, amiben gyakran mi is láthatjuk magunkat. Olyan az egész mintha kitágított méretű színházi öltözőben lennénk, ahol a színész civilben, de már sminkben, már némiképp a szerepében is, szembe tud nézni magával. Ha tud. Ne a tükröt okold, ha a képed ferde!, figyelmeztet minket Gogol. Van, amikor már olyan ferde, hogy fölöttébb kínos tükörbe nézni. Höfgen abszolút eljut eddig a pontig. Akit csak lehet, felhasznál ennek érdekében. Ha kell egy általa nagyra tartott színésznőt, a zsidó Dora Martint, ha kell a miniszterelnök feleségét, Lotte Lidenthalt, akit korábban tehetségtelen tehénnek titulál. Mindkettőt Jankovics Andrea adja. Az előbbi ünnepelt, nagy művészként megérzi, hogy el kell hagynia az országot. Feszült jelenet, amikor leül beszélgetni Höfgennel, próbálja figyelmeztetni, vegye már észre, mi történik itt, ő is fogja menekülőre. De ekkor már nyeregben érzi magát, és nem akar belőle kiszállni. Hallgatja és hallgatja a színésznőt, hoz bágyatag ellenérveket, vagy érdemben már nem is reagál. Az arckifejezésén ott van, hogy őt már nem lehet meggyőzni, ő már eladta a lelkét az ördögnek. Már Mephisto és ő egyívásúak.

Nem véletlenül válik emblematikus szerepévé. Elhatárolódik a korábban általa istenített művésznőtől, el a félig zsidó feleségétől, el a néger szeretőjétől, mert figyelmeztetik, hogy akadálya lesz a karrierjének, mert ugyebár nem kellőképpen német. A származás pedig mindenekelőtt, no meg a hazafiasság, amit a nácik akkor is hangoztatnak, ha éppen valakit kínoznak. Kínozzák például a barátját, a Kommunista Kabaré egykori igazgatóját, akit Mészáros Árpád alakít. Kimenekíti a pribékek karmai közül. Ő pedig levert vesével, fájdalmaktól gyötörve igyekszik győzködni, hogy ezekkel ne működjön együtt. De úgy gondolja, hogy így lehet túlélni, így lehet még valami értelmeset is csinálni, be kell épülni a hatalomba. Kemény, feszült összecsapás. Egyikőjük feladta minden eszméjét, először hajlott, majd totálisan ketté is tört a gerince. Másikuk maximálisan hű maradt önmagához, ám ebbe belehal. Elég rossz választási lehetőségek. Klaus Mann regénye, amiből a színpadi adaptáció és Szabó István Oscar-díjas filmje is készült, bővelkedik ilyen kiélezett szituációkban. És korunk is bővelkedik az olyan helyzetekben, amelyekben sokan tanácsosnak érzik a törleszkedést, a seggnyalást, a maximális igazodást. Ennek elmaradása már ritkán jár halállal, de bukással, ellehetetlenítéssel, állásvesztéssel, annál inkább járhat. Boris Liješević rendezésében csipetnyi aktualizálás sincs. Bizonyos pontjai mégis dermesztően hatnak, meglehetősen áthallásosak. A hatalmi játszmák természetrajza ugyanis keveset változik. És abban sincs változás, hogy a művészek közül fájóan sokan készségesen részt vesznek ezekben a mindinkább eldurvuló, rút játszmákban.

Bóta Gábor
Képek: Tugya Vilmos

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...